2024-es francia parlamenti választások

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 13.

A 2024-es francia parlamenti választásokon, amelyet 2024. június 30-án és július 7-én tartottak, megválasztották a 17. francia Nemzetgyűlés 577 tagját. A választást azt követően rendelték el, hogy Emmanuel Macron elnök feloszlatta a parlamentet, miután a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) kiemelkedően sikeres volt az európai választásokon.[1]

Parlamenti választás Franciaországban
2024. június 30.
2024. július 7.
Összesen 577 mandátum
289 szükséges a többséghez
02022 2029→0
0Párt vezetője Kollektív vezetés Stéphane Séjourné
0Párt Új Népfront Együtt
0Összefogás
0Előző választás Új összefogás 245
0Választás előtt 149 249
0Választás után 180 159
0Változás Növekedés 49 Csökkenés 86
0Első forduló Növekedés 9 042 485 (28,21%) Csökkenés 6 820 446 (21,28%)
0Második forduló0 Csökkenés 7 040 198 (25,81%) Csökkenés 6 692 358 (24,53%)

0Párt vezetője Jordan Bardella Megkérdőjelezett
0Párt Nemzeti Tömörülés A Köztársaságiak
0Összefogás
0Előző választás 89 64
0Választás előtt 89 54
0Választás után 142 39
0Változás Növekedés 52 Csökkenés 25
0Első forduló Növekedés 10 647 914 (33,21%) Növekedés 2 106 166 (6,57%)
0Második forduló0 Növekedés 10 110 079 (37,06%) Növekedés 1 474 721 (5,41%)

Térképen (második forduló):
0Miniszterelnök a választás előtt:
0Gabriel Attal
0Reneszánsz
Miniszterelnök a választás után:0
Nincs eldöntve0
Párt0

A választáson négy fő blokk indult,[2] az elnök által vezetett és az őt támogató más pártokból álló Együtt, a baloldali pártok (Engedetlen Franciaország, Szocialista Párt, Az Ökológusok, Francia Kommunista Párt) összefogásából 2024 júniusában létrejött Új Népfront (NFP), illetve a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, ami A Köztársaságiak jelöltjeit is támogatta. A Köztársaságiak további jelöltjei voltak a negyedik blokk.

A választások előtti kutatások alapján úgy tűnt, hogy a második fordulóban több helyen is maradhat akár három jelölt is, ami ritka volt. Fontos volt az is, hogy a három fő blokk, az Együtt, az Új Népfront és a Nemzeti Tömörülés nézeteltérései miatt elhúzódhat a kormányalakítás a választást követően, ha egyik blokk se tud többséget szerezni a parlamentben. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy leghamarabb egy évvel az eredeti választást követően Macronnak újabbat kell kiírnia.

A választás első fordulójában a Nemzeti Tömörülés megszerezte a szavazatok 33,21%-át, amit az Új Népfront követett 28,14%-kal, az Együtt 21,28%-kal, majd a Köztársaságiak 10,17%-kal. 1997 óta a legmagasabb volt a részvétel, 66,71%.[3][4] Az eredmények következtében 306 választókerületben volt szükség három, ötben pedig négyszereplős második fordulóra.[5] Az első fordulóban 76 jelöltet választottak meg közvetlenül,[3] a Nemzeti Tömörülés által támogatott jelöltek közül 444 jutott a második fordulóba, az Új Népfront 415-öt, az Együtt pedig 321-et tudott felmutatni.[6] A második fordulóra való regisztráció előtt az Új Népfront 134, az Együtt 82 jelöltje lépett vissza egymás javára, így csak 89 háromjelöltes és két négyjelöltes kerület maradt.[7]

A választás előtti elvárásokkal ellentétben az Új Népfront által támogatott jelöltek nyerték meg a legtöbb széket a nemzetgyűlésben, míg az Együtt is felülteljesítette a számításokat, második helyen végezve, megelőzve az egyértelmű esélyes Nemzeti Tömörülést. A Belügyminisztérium adatai szerint az NFP jelöltjei 180 mandátumot szereztek (a többséghez 289-re volt szükség), az Együtt 159-et, az RN pedig mindössze 142-t. A Le Monde szerint az eloszlás 182–168–143.[3][8] A választás után Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette lemondását,[9] amit azonban Macron elnök egyelőre nem fogadott el, utalva a hamarosan kezdődő olimpiai játékokra Párizsban.[10] Végül július 16-án elfogadta a kormány lemondását, de a miniszterek ügyvivőként még egy ideig a helyükön maradtak.[11]

A 2022-es választások után az Együtt elveszítette többségét a Nemzetgyűlésben, a koalíció tagja volt Emmanuel Macron elnök pártja, a Reneszánsz is. A fő ellenzéki blokkok, a szélsőbaloldali Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (NUPES), illetve a Nemzeti Tömörülés (NR) ezzel ellentétben, növekvő népszerűségnek örvendtek. Ennek ellenére egyik párt sem nyerte meg a mandátumok többségét, 1988 óta először.[12] Ennek következtében a francia alkotmány 49. tételét többször is felhasználták, amivel a kormány szavazás nélkül hozhatott törvényt. Élisabeth Borne ezt 23 alkalommal tette meg 2023 decemberéig.[13]

2024. június 9-én, este kilenc óra körül Macron elnök feloszlatta a Nemzetgyűlést és bejelentette, hogy a hónap végén előrehozott választásokat rendeznek, ami arra utalt, hogy az Együtt nagy vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörülés ellen az európai választásokon. Beszédében az elnök kijelentette, hogy a nacionalizmus terjedése veszélyt jelentett Európára és Franciaországra, illetve a francia nép szegénységéhez vezethet. A fordulók dátumait június 30-ra és július 7-re helyezte.[14]

Visszalépések

szerkesztés

Az első forduló eredményei után az Új Népfront és az Együtt több jelöltje is visszalépett egymás javára, hogy megkönnyítsék a szélsőjobboldal legyőzését.

Visszalépett jelöltek pártok szerint[3][7]
Választókerület elosztása Visszalépő jelölt pártja Kerületek száma
NFPENSLRRN Nincs 2
NFP–ENS–LR–RN Együtt 2
NFP–ENS–RN–más Új Népfront vagy más 1
NFP–ENS–RN Nincs 70
NFP–LR–RN Nincs 13
Más kerületek három jelölttel Nincs 4
NFP–ENS–RN Új Népfront 99
NFP–ENS–RN Együtt 79
NFP–LR–RN Új Népfront 27
Más választókerületek egy visszalépővel 14
Összesítve
Párt Visszalépett jelöltek
Együtt 82
Új Népfront 134

Eredmények

szerkesztés
 
Párt Első forduló Második forduló Mandátumok +/–
Szavazatok % M. Szavazatok % M.
Nemzeti Tömörülés Nemzeti Tömörülés 9 379 092 29,26 37 8 745 076 32,05 88 125 +36
A Szélsőjobboldal Uniója 1 268 822 3,96 1 1 364 947 5,00 16 17 Új
Összesen 10 647 914 33,21 38 10 110 023 37,06 104 142 +53
Új Népfront 9 042 485 28,21 32 7 040 207 25,81 148 180 +49
Együtt 6 820 446 21,28 2 6 692 335 24,53 157 159 –86
A Köztársaságiak 2 106 166 6,57 1 1 474 722 5,41 38 39 –25
További jobboldali 1 154 785 3,60 2 980 547 3,59 25 27 +17
További baloldali 490 898 1,53 0 401 063 1,47 12 12 –9
További centrista 391 423 1,22 0 177 164 0,65 6 6 +2
További szélsőbaloldali 366 594 1,14 0 0 0
Regionalista 310 727 0,97 0 288 201 1,06 9 9 –1
Visszahódítás 238 934 0,75 0 0 0
Ökologisták 182 478 0,57 0 37 808 0,14 1 1
Egyéb 142 871 0,45 0 38 025 0,14 1 1 0
Szuverén jobb 90 110 0,28 0 18 672 0,07 0 0 –1
További szélsőjobboldali 59 679 0,19 1 23 216 0,09 0 1 +1
A Baloldal Radikális Pártja 12 434 0,04 0 0 –1
Összesen 32 057 944 100,0 76 27 281 983 100,0 501 577 0
Érvényes szavazatok 32 057 944 97.41 27 281 983 94,50
Érvénytelen szavazatok 267 803 0.81 395 533 1,37
Üresen hagyott szavazatok 582 908 1.77 1 192 812 4,13
Összes szavazat 32 908 655 100,0 28 870 328 100,0
Regisztrált szavazók/Részvétel 49 332 709 66,71 43 328 539 66,63
Forrás: Belügyminisztérium
  1. Macron calls snap French election and Belgian PM to resign after disastrous poll results (angol nyelven). Sky News. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  2. French elections: What we know about the policy platforms”, Le Monde.fr, 2024. június 18. (Hozzáférés: 2024. július 8.) (angol nyelvű) 
  3. a b c d France entière - Elections Législatives 2024 - Publication des résultats des élections en France. www.resultats-elections.interieur.gouv.fr. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  4. Du jamais-vu depuis 46 ans à 17h : vers un taux de participation record pour les législatives ? (fr-FR nyelven). Franceinfo, 2024. június 30. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  5. INFOGRAPHIES. Résultats des législatives 2024 : record de triangulaires, duels contre le RN... Visualisez les configurations du second tour dans chaque circonscription (fr-FR nyelven). Franceinfo, 2024. július 1. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  6. La carte des résultats des législatives au premier tour et le tableau des candidats qualifiés”, Le Monde.fr, 2024. július 1. (Hozzáférés: 2024. július 8.) (francia nyelvű) 
  7. a b Législatives 2024 : y a-t-il une triangulaire dans votre circonscription ? Retrouvez la liste officielle des candidatures pour le second tour”, Le Monde.fr, 2024. július 2. (Hozzáférés: 2024. július 8.) (francia nyelvű) 
  8. En direct, résultats des législatives 2024 : aucune prise de parole d'Emmanuel Macron attendue ce soir « à ce stade », selon l'Elysée. Le Monde, 2024. július 7. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  9. Iordache, Ruxandra: French Prime Minister Gabriel Attal to tender resignation (angol nyelven). CNBC, 2024. július 7. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  10. Emmanuel Macron nem fogadta el a miniszterelnök lemondását (Hvg.hu, 2024-07-08)
  11. Újraválasztották a francia nemzetgyűlés Macron-párti elnökét (MTI/Hvg.hu, 2024-07-19)
  12. Bernard, Mathias: Parliamentary elections shock France’s political order to its core (amerikai angol nyelven). The Conversation, 2022. június 20. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  13. Elisabeth Borne utilise l’article 49.3 pour la 23e fois de la législature (francia nyelven). Libération. (Hozzáférés: 2024. július 8.)
  14. Why has Macron announced snap elections after EU poll defeat? (angol nyelven). euronews, 2024. június 10. (Hozzáférés: 2024. július 8.)