Ánizsszagú fásgereben

	Az ánizsszagú fásgereben; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Tox_Inedible_icon.svg/36px-Tox_Inedible_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Ánizsszagú fásgereben
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Thelephorales;
Család:	Bankeraceae;
Nemzetség:	Hydnellum;
Tudományos név
	Hydnellum suaveolens; (Scop.) P.Karst. 1879
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ánizsszagú fásgereben témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ánizsszagú fásgereben témájú kategóriát.

Az ánizsszagú fásgereben (Hydnellum suaveolens) a Bankeraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése szerkesztés

Az ánizsszagú fásgereben kalapja 5-15 cm széles, fiatalon domború, majd laposan kiterül. A szomszédos termőtestek általában összenőnek. Felülete fiatalon száraz, bársonyos; idővel gyűrötté, ráncossá, egyenetlenné válik, néha pikkelyesen feltöredezik. Színe eleinte fehér, piszkosfehér vagy sárgásfehér, idősebben a közepétől kezdve piszkosszürke vagy -barna lesz, néha olív árnyalattal, széle fehér marad.

Húsa szívós, ruganyos; kezdetben fehéres-kékesen zónázott (főleg a tönkben), idősen barnás. Szaga erős, ánizs- vagy édesköményszerű; íze nem jellegzetes vagy kesernyés. Kálium-hidroxiddal kék színreakciót ad.

Tönkre lefutó termőrétege tüskés szerkezetű. A sűrűn álló tüskék 3–7 mm hosszúak; színűk eleinte fehér, majd a spórák érésével megbarnulnak.

Tönkje 2–5 cm magas és 1–3 cm vastag a csúcsánál. Alakja tömzsi, hengeres. Színe barnás ibolyaszínű, sérülésre feketéskékké válik. Felszíne bársonyos, száraz.

Spórapora barna. Spórája szabálytalan, gumós, mérete 4–6 x 2–4 µm.