Ármány
Ármány a nyelvújítás óta létező szó, az armanus (= ármányos, gonosz) szóból.[1][2]
Egyesek a szót az ősmagyar hittel kapcsolták össze, amelyben gonosz, ártalmas szellemet, istenséget jelent, aki minden jót gátolni törekszik, legfőbb ellenfele az Örgisten.[3] A kereszténységben az Ördöggel, sátánnal azonosították.
A zoroasztrizmus Ahrimánjával való szóalaki hasonlósága véletlen, de ugyancsak tartalmi összefonódást eredményezett, mivel az szintén egy ártó, gonosz szellemlény, a rossz megszemélyesítője. Több magyar szerzőnél is megjelent az Ármány-Ahrimán azonosítása.
Vörösmarty Mihály: Zalán futása című eposzában Hadúr ellenfele, a honfoglaló magyarok ellenségeként fellépő istenség.
Arany János Buda halála című művében is megjelenik, mint az álnokság, a gonoszság megtestesülése.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Pallas: Ármány
- ↑ Szimbólumszótár. [2019. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
- ↑ – Czuczor–Fogarasi: A magyar nyelv szótára
- ↑ Buda halála