Észt Egyetemisták Társasága

Az Észt Egyetemisták Társasága, röviden EÜS (észtül: Eesti Üliõpilaste Selts) egyetemi fiú diákszövetség Észtországban. Ez a legnagyobb és legrégebbi egyetemi diákszervezet Észtországban. Az EÜS-nek jelenleg 977 tagja van.[1] A szervezet fontos szerepet játszott az észt nemzeti ébredésben és az észt függetlenségi mozgalmakban.

Észt Egyetemisták Társasága (Eesti Üliõpilaste Selts)
EYSi vapp.PNG
Az EÜS székháza Tartuban
Az EÜS székháza Tartuban

Alapítva 1870
Székhely Tartu (é. sz. 58° 22′ 35″, k. h. 26° 42′ 37″)
Észt Egyetemisták Társasága (Észtország)
Észt Egyetemisták Társasága
Észt Egyetemisták Társasága
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 58° 22′ 35″, k. h. 26° 42′ 37″Koordináták: é. sz. 58° 22′ 35″, k. h. 26° 42′ 37″
Az Észt Egyetemisták Társasága weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Észt Egyetemisták Társasága témájú médiaállományokat.

1870-ben alapították. Észország 1940-es szovjet megszállásakor a többi diákszervezettel együtt betiltották. Ezután illegalitásban működött. A második világháború után külföldön, emigráns szervezetként tevékenykedett tovább. 1988-ban Tartuban újjászervezték a szövetséget.

A társaság 1881-ben a kék-fekete-fehér trikolort választotta zászlajának. Ezt a zászlót 1884-ben szentelték fel az otepääi templomban. Ez a zászló vált később az észt nemzeti identitás jelképévé, és a zászló felszentelésének dátuma az észt nemzeti zászló születésnapja. Az Otepääban felszentelt eredeti zászló az Észt Nemzeti Múzeumban van kiállítva. Az EÜS-nek továbbra is a kék-fekete-fehér trikolor a zászlaja.

TörténeteSzerkesztés

Eredetileg egy baráti társaságként jött létre 1870. április 7-én, amikor öt egyetemista és három tartui lakos egyikőjük, Andreas Kurikoff, a Tartui Egyetem hallgatójának lakásán összegyűlt, hogy az észt nemzeti eposzból, a Kalevipoegból olvassanak fel közösen. Ekkor úgy döntöttek, hogy hetente egyszer összegyűlnek, hogy a közösen olvassák a Kalevipoeget és fejlesszék magukat az észt nyelv és kultúra terén.

1873-ban a baráti társaság Vironia néven (Virumaa latin nevéből) szervezetté alakult. Tisztségviselőket választottak és alapszabályt alkottak. A szervezet elnöke Andreas Kurikoff lett. 1876-ban több előadást tartottak Észtország történelméről. Ebben az időben a társaság még német nyelven kommunikált, mert az egyetemistáknak a német volt a tanulmányok nyelve, ezen könnyebben tudták magukat kifejezni, mint észtül. Az észt nyelv amolyan "vasárnapi" nyelv volt az észt értelmiségiek körében, amit csak ritkán használtak. Még a jegyzőkönyvek is németül készültek. Az észt nyelv használatának ösztönzésére a társasság a rendezvényein 1881-ben pénzbüntetést vezetett be.

JegyzetekSzerkesztés

  1. heinop2rn: Liikmete nimekiri (észt nyelven). Eesti Üliõpilaste Selts. (Hozzáférés: 2020. április 6.)