Ötödik sugárút (Manhattan)

Az Ötödik sugárút (Fifth Avenue, röviden 5 AV) New York Manhattan városrészének egyik fő ütőere, a sziget középvonalában, a Hudson folyóval és az East Riverrel párhuzamosan haladva nagyjából két egyforma, keleti és nyugati oldalra osztja Manhattant. Habár folytatódik Bronxban is, jellemzően manhattani utcaként tekintenek rá. Ez a világ egyik legdrágább utcája.[1] Joseph Winston Herbert Hopkins alapította. Eredetileg keskenyebb volt, a Central Parktól délre eső részét 1908-ban szélesítették ki, hogy elbírja a növekvő forgalmat.

Ötödik sugárút
Photograph of Fifth Avenue from the Metropolitan—New York City.jpg
Ország Amerikai Egyesült Államok
Település Manhattan
Elhelyezkedése
Ötödik sugárút (Manhattan)
Ötödik sugárút
Ötödik sugárút
Pozíció Manhattan térképén
é. sz. 40° 46′ 27″, ny. h. 73° 57′ 57″Koordináták: é. sz. 40° 46′ 27″, ny. h. 73° 57′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötödik sugárút témájú médiaállományokat.
Utcanévtábla az Ötödik sugárút és az K 57. utca sarkán
Fifth Avenue.jpg

Az Ötödik sugárút a keresztben haladó utcák számozásának 0 pontja, az utcáknak a Fifth Avenue-tól keletre illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg, például Keleti 42. utca és Nyugati 42. utca (East 42nd Str, West 42nd Street), a házszámozás az utcákban a Fifth Avenue-tól jobbra és balra emelkedik, általában a házak számától függetlenül sugárutanként 100-at emelkedik. Az utca – hasonlóan a legtöbb manhattani utcához – egyirányú, a forgalom déli irányban halad rajta.

Az Ötödik sugárút délen a Washington Square Park északi oldalán kezdődik, a Greenwich Village-en, a Midtownon és az Upper East Side-on keresztül éri el Harlemet, majd a legvége Bronxot.

LátnivalókSzerkesztés

 
A Fifth Avenue a 38. utcától délre

A sugárúton számos híres középület található. Itt van többek között az Empire State Building, a New York-i Közkönyvtár, a Rockefeller Center és a Szent Patrik-székesegyház. A 82. és a 105. utca közötti szakaszon több neves múzeum is található a sugárúton, ezért ezt a részt Museum Mile-nak szokás nevezni, többek között itt van a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum.

A 20. század elején a Milliomosok utcája néven volt közismert ugyanez a rész, mivel számos tehetős ember vásárolt telket és épített hatalmas lakóházakat a sugárút Central Parkra néző oldalán. A Rockefeller Center és az Empire State Building (34. utca) közti szakaszt jobbára méregdrága divatüzletek és áruházak foglalják el, például a F.A.O. Schwarz, a világ egyik leghíresebb és legnagyobb játékboltja, ami több filmben is szerepelt, akárcsak a Tiffany & Co ékszerüzlete a Álom luxuskivitelben (1961) című filmben.

Az utca gyakran szolgál parádék helyszínéül, bár a híres „ticker-tape parade”-eket (amikor a környező házakból apró papírdarabokkal szórják meg az arra érdemeseket) nem itt rendezik, hanem a Broadway déli részén.

Számtalan filmben látható a sugárút és híres épületei. 1920-ban jelent meg Edith Wharton Pulitzer-díjas regénye, Az ártatlanság kora, amiből később Martin Scorsese rendezett Oscar-díjas filmet, a történet központjában az Ötödik sugárút gazdag és befolyásos családjainak 1870-es évekbeli története áll.

JegyzetekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Útvonaltérkép: Bing / Google
KML is from Wikidata

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Nyugatra:
Central Park
New York város földrajza:
Ötödik sugárút
Keletre:
Madison sugárút