Őrizetbe vétel

gyanúsított személyes szabadságának korlátozása

Az őrizetbe vétel a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozó kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a terhelttel szemben a bűnügyi hatóságok jogosultak foganatosítani. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása,[1][2] amely legfeljebb 72 óráig tarthat,[3] és nem meghosszabbítható.

Hatályos magyar szabályozása az 1998. évi XIX. törvény VIII. fejezet I. címében található.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  • Fantoly Zsanett, Gácsi Anett Erzsébet: Eljárási büntetőjog - Statikus rész, Iurisperitus Bt, Szeged, 2013, ISBN 978-615-5411-03-8

JegyzetekSzerkesztés

  1. Eljárási büntetőjog - Statikus rész, 272-273. o.
  2. 1998. évi XIX. tv. 126. § (1) bekezdés
  3. 1998. évi XIX. tv. 126. § (3) bekezdés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap