Wikipédia

1926–1927-es NHL-szezon

10. NHL-szezon

Az 1926–1927-es NHL-szezon a tizedik National Hockey League szezon volt.

A Boston Bruins és a Pittsburgh Pirates sikerei meggyőzték az NHL igazgatóságát a további amerikai bővülés észszerűségéről. Három új csapattal bővítettek, felvéve a Chicago Black Hawkst, Detroit Cougarst és a New York Rangerst. Ezekkel együtt tízcsapatos ligává vált az NHL, és a tíz csapatot két öttagú divízióba osztották. Az új csapatok kereteit nagyrészt olyan játékosokkal töltötték ki, akik a csődbe ment Western Canada Hockey League-ben (WHL) játszották. A WHL megszűnéséből kifolyólag az NHL maradt az egyetlen élvonalú jégkorongliga Észak-Amerikában. Ebben a szezonban az Ottawa Senators nyerte a Stanley-kupát. Ez volt a tizenegyedik - egyben utolsó - alkalom, hogy a Senators bajnok lett.

A liga üzleti változásai szerkesztés

1926. szeptember 26-án tartotta az NHL az évi gyűlését, és ennek folyamán vették fel a Chicago Black Hawkst és a Detroit Cougarst. A chicagói klub megvásárolta a Portland Rosebuds teljes játékoskeretét, míg a Detroit a Victoria Cougarsét. Ugyanakkor egy második New York-i csapatot is felvettek.

Toronto több játékost igazolt le a megszűnt liga saskatooni franchise-jából, és a Montréal Canadiens leigazolta George Hainsworth kapust. A többi WHL-es játékost szétosztották a többi csapat között. A WHL-ből érkezett játékosok erős befolyással lettek az NHL-re. A pontkirály Bill Cook volt, a legjobb kapus George Hainsworth volt, és a liga legértékesebb játékosa Herb Gardiner hátvéd lett.

Október 26-án egy rendkívüli gyűlésen a tíz csapatot két csoportba osztották szét: a négy kanadai csapat és a New York Americans a Kanadai-divízióba került, a maradék öt amerikai csapat az Amerikai-divízióba. Módosították a rájátszás formáját is. Az új formában a két csoport második és harmadik helyezett csapatai egy két meccses, gólarányos sorozatot játszott, majd a győztes csapatok saját divíziójuk első helyezett csapatjával ugyanolyan szériában találkozott. Ezt követően a két győztes csapat egy öt mérkőzésből álló párharcot (három győzelemig tartó sorozatot) játszott a Stanley-kupáért.

A szezon közepén egy Conn Smythe vezette szindikátus 160 000 dollárért megvásárolta a Toronto St. Patrickst, és a csapatot átkeresztelték Toronto Maple Leafsra. Viszont az NHL szabályai szerint a csapat kénytelen volt a St. Patricks névvel végigjátszani a szezont. A következő szezont már az új név alatt játszották.

Szabálymódosítások szerkesztés

A kék vonalak elhelyezését megváltoztatták. Míg azelőtt 6,096 méterre (20 láb) voltak a középső piros vonaltól, az új szabály szerint a gólvonaltól számítva 18,288 méterre (60 láb) festették. Így nagyobb lett a semleges zóna.

Art Ross két újítást vezetett be. Ettől a szezontól egy új fajta korongot használt a liga, amelynek lekerekített szélei voltak. A kaput úgy módosították, hogy a hálózat a kapuban tartsa a korongot.

Az alapszakasz szerkesztés

A Montréal Canadiens az előző szezont utolsó helyen zárta, miután kapusproblémákkal küzdöttek Georges Vézina betegsége után. Ezt a problémát sikeresen elrendezték George Hainsworth leigazolásával. Továbbá erősítettek Herb Gardiner hátvéd szerződtetésével; Gardiner azelőtt a WHL-ben szereplő Calgary Tigers csapatjával játszott. A Canadiens a Kanadai divízió második helyén fejezte be a szezont, az erős Ottawa Senators mögött.

Dave Gill, az Ottawa Senators menedzsere, magához vette az edzői posztot is. Taktikai kérdésekben Frank Shaughnessy segítette; Shaughnessy a Senators egyik volt menedzsere volt a csapat NHA-korszakjában. Az Ottawa az első helyen fejezte be a szezont a Kanadai divízióban.

Detroitban nem lett kész az új jégcsarnok időben arra, hogy a Cougars ott kezdhesse az alapszakaszt. Az új csapat tehát kénytelen volt „hazai” meccseit a folyó túlsó partján játszani: összesen 22 mérkőzést bonyolítottak le a Border Cities Arenában az ontariói Windsor városában.

A New York Americans jobbszélsőjének, Shorty Greennek a pályafutását abba kellett hagynia miután az 1927. február 27-i mérkőzésen súlyosan megsérült. A New York Rangers 102 kilós hátvédje, Taffy Abel, olyan erővel ütközött Greennel, hogy az vesesérülést szenvedett. Veséjét sürgős műtéttel eltávolították, és Green egészségügyi okokból visszavonult.

Tabella szerkesztés

Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba

Kanadai-divízió MSz Gy V D P SzG KG
Ottawa Senators 44 30 10 4 64 86 69
Montréal Canadiens 44 28 14 2 58 99 67
Montreal Maroons 44 20 20 4 44 71 68
New York Americans 44 17 25 2 36 82 91
Toronto St. Patricks 44 15 24 5 35 79 94
Amerikai-divízió MSz Gy V D P SzG KG
New York Rangers 44 25 13 6 56 95 72
Boston Bruins 44 21 20 3 45 97 89
Chicago Black Hawks 44 19 22 3 41 115 116
Pittsburgh Pirates 44 15 26 3 33 79 108
Detroit Cougars 44 12 28 4 28 76 105

Kanadai táblázat szerkesztés

Játékos Csapat MSz G A P
Bill Cook New York Rangers 44 33 4 37
Dick Irvin Chicago Black Hawks 43 18 18 36
Howie Morenz Montréal Canadiens 44 25 7 32
Frank Frederickson Detroit Cougars / Boston Bruins 44 18 13 31
Babe Dye Chicago Black Hawks 41 25 5 30
Ace Bailey Toronto St. Patricks 42 15 13 28
Frank Boucher New York Rangers 44 13 15 28
Billy Burch New York Americans 43 19 8 27
Harry Oliver Boston Bruins 42 18 6 24
Duke Keats Boston Bruins / Detroit Cougars 42 16 8 24

Kapusok statisztikái szerkesztés

Játékos Csapat MSz Perc KG SO KGÁ
Clint Benedict Montreal Maroons 43 2748 65 13 1.42
Lorne Chabot New York Rangers 36 2307 56 10 1.46
George Hainsworth Montréal Canadiens 44 2732 67 14 1.47
Alex Connell Ottawa Senators 44 2782 69 13 1.49
Hal Winkler New York Rangers / Boston Bruins 31 1959 56 6 1.72
Jake Forbes New York Americans 44 2715 91 8 2.01
John Ross Roach Toronto St. Patricks 44 2764 94 4 2.04
Hap Holmes Detroit Cougars 41 2685 100 6 2.23
Roy Worters Pittsburgh Pirates 44 2711 108 4 2.39
Hugh Lehman Chicago Black Hawks 44 2797 116 5 2.49

Stanley-kupa rájátszás szerkesztés

Negyeddöntők szerkesztés

Montréal Canadiens vs. Montreal Maroons

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Március 29. Montréal Canadiens 1 Montreal Maroons 1 (hossz.)
Március 31. Montreal Maroons 0 Montréal Canadiens 1

2:1-es összesítésben a Canadiens nyerte a sorozatot.

Boston Bruins vs. Chicago Black Hawks

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Március 29. Boston Bruins 6 Chicago Black Hawks 1 (New Yorkban)
Március 31. Chicago Black Hawks 4 Boston Bruins 4

10:5-ös összesítésben a Boston nyerte a sorozatot.

Elődöntők szerkesztés

Ottawa Senators vs. Montréal Canadiens

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Április 2. Ottawa Senators 4 Montréal Canadiens 0
Április 4. Montréal Canadiens 1 Ottawa Senators 1

5:1-es összesítésben az Ottawa nyerte a sorozatot.

New York Rangers vs. Boston Bruins

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Április 2. New York Rangers 0 Boston Bruins 0
Április 4. Boston Bruins 3 New York Rangers 1

3:1-es összesítésben a Boston nyerte a sorozatot.

Döntő szerkesztés

Boston Bruins vs. Ottawa Senators

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Április 7. Ottawa Senators 0 Boston Bruins 0 (hossz.)
Április 9. Ottawa Senators 3 Boston Bruins 1
Április 11. Boston Bruins 1 Ottawa Senators 1 (hossz.)
Április 13. Boston Bruins 1 Ottawa Senators 3

Az öt mérkőzésből álló párharcot (három győzelemig tartó sorozatot) az Ottawa nyerte 2:0:2-re, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok.

A rájátszás legjobbjai szerkesztés

Játékos Csapat MSz G A P
Harry Oliver Boston Bruins 8 4 2 6
Percy Galbraith Boston Bruins 8 3 3 6

NHL díjak szerkesztés

E szezonban vezették be a Vezina-trófeát, az elhunyt Georges Vézina emlékére; a liga legjobb kapusának adják. Vézina utódja a Canadiens kapuje előtt, George Hainsworth, nyerte meg elsőként.

Debütálók szerkesztés

Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak.

Visszavonulók szerkesztés

Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1926–1927-es_NHL-szezon&oldid=22384437”