A 3D Baseball baseball-videójáték, melyet a Crystal Dynamics fejlesztett és jelentetett meg. A játék 1996. október 31-én jelent meg PlayStation, illetve 1996. november 30-án Sega Saturn otthoni videójáték-konzolokra. A 3D Baseball kommentátora Van Earl Wright CNN-sportkommentátor.

3D Baseball
FejlesztőCrystal Dynamics
Kiadó
TervezőSam Player
ProgramozóBill Willis, Richard Anderson
MűvészAmy Hennig, Cynthia Hamilton, Andy Kaplan, Mike Provenza, Maj Cole, Tenaya Sims, Laura Grieve
PlatformokPlayStation, Sega Saturn
Kiadási dátumPlayStation
  • US 1996. október 31.
Sega Saturn
  • US 1996. november 30.
MűfajSport
JátékmódokEgy -és többjátékos
SablonWikidataSegítség

Játékmenet szerkesztés

A játékhoz a Major League Baseball licencét nem, azonban a Major League Baseball Players Association licencét megváltották, így a csapatok álnéven, míg több mint 700 MLBPA-játékos a valós nevén, az 1995-ös szezont tükröző statisztikával, illetve 50 játékos a saját ütőállásással szerepel. A játékban mindössze 4 általános stadion kapott helyet.

Az egy teljes szezont feldolgozó szezonmódban a játékosok a választott csapatukat vagy annak vezérigazgatóját irányíthatják. Utóbbiban a játékosokra hárul többek között a csapatkeret összeállítása, az ütő- és futójátékosok becserélése, valamint a játékosok szerződésének kezelése is. A játékosok a szezonmód hosszát is megszabhatják, illetve a mesterséges intelligencia vagy egy másik játékos ellen barátságos mérkőzéseket is játszhatnak.[3]

Fejlesztés szerkesztés

A baseballjátékosok animációját a Real Motion Control („valódi mozgásirányítás”) nevű új animációs folyamattal készítették el, melyhez a motion capture technikát is alkalmazták.[4] Sam Player játéktervező elmondása szerint „Azért néz ki minden [mozgás] szaggatottnak a [legtöbb motion capture] játékban, mivel a gépek nem tudják a valós idejű animációhoz szükséges összes képkockát eltárolni és körülbelül minden ötödiket jelenítik csak meg. Mi felépítjük a poligonmodelleket, minden modellt ízületekre bontunk fel, majd lekövetjük minden egyes ízület mozgásgörbéjét. Ez után ezeket a görbéket mentjük el az animáció minden egyes különálló képkockája helyett.”[5]

Fogadtatás szerkesztés

A játék kedvező kritikai fogadtatásban részesült.[6][7] A Saturn-verzióról írt tesztekben gyakran megemlítették, hogy a játék finoman kidolgozott poligonmodelljeivel és a motion capture eljárással elkészített animációival az addigi legélethűbb videójátékos baseballjátékosokat alkották meg.[10][13][8] A kritikusok szerint ezzel szemben a játékmenet ugyan jobb vagy legalább felér a legtöbb baseballjátékhoz, azonban a korszak vezető címeivel, így a World Series Baseball II-vel és a Triple Play 97-tel szemben alulmarad.[10][13][8] Scary Larry a GamePro hasábjain külön kiemelte a védőjátékok során az irányításból fellépő kellemetlenségeket.[8]

Hugh Sterbakov a GameSpot weboldalon közölt cikkében dicsérte a PlayStation-verzió realizmusát és Van Earl Wright hangját, azonban a Major League Baseball-csapatok, -logók és -stadionok, illetve az all-star, a hazafutás-verseny és a rájátszás módok hiányát már negatívumként emelte ki.[9] Johnny Ballgame a GamePro magazinban megjelent elemzésében kedvezőtlenebb véleménnyel volt; megjegyezte, hogy „ugyan a grafika a baseballjátékok élmezőnyben van, azonban a játékmenet a legrosszabbak közé szorult”. Kiemelte, hogy a kamera védőjátékosra közelítése miatt nehéz megállapítani, hogy éppen mi történik, és a fizika is rendkívül pontatlan.[15] A Game Revolution dicsérte a játék „kiemelkedő” háromdimenziós grafikáját, a valós ütőállásokat és ütéseket, a „nagyszerű” hangeffekteket és kommentárt, a versenyképes játékmenetet és a játékoscserék révén frissíthető csapatokat.[11] A japán Sega Saturn Magazine írói dicsérték a játékosok animációját és a mérkőzések valósághű hangulatát, azonban az olyan „feltűnő” tulajdonságok hiányát, mint a hazafutásöröm-animációk már negatívumként emelték ki.[14]

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a 3D Baseball című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.jp.playstation.com/software/title/slps00693.html
  2. https://web.archive.org/web/20190728123006/https://sega.jp/fb/segahard/ss/soft_licensee3.html
  3. House, Matthew: 3D Baseball (angol nyelven). AllGame. RhythmOne. [2014. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. (1995. május 1.) „3D Baseball '95”. GamePro (70), 128. o, Kiadó: IDG.  
  5. (1995. november 1.) „3D Baseball”. Next Generation (11), 152–3. o, Kiadó: Imagine Media.  
  6. a b 3D Baseball for PlayStation - GameRankings. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. a b 3D Baseball for Saturn - GameRankings. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. a b c d e (1997. január 1.) „3D Baseball”. GamePro (100), 135, 137. o, Kiadó: IDG.  
  9. a b Sterbakov, Hugh: 3D Baseball Review (angol nyelven). GameSpot. CBS Interactive, 2000. április 28. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  10. a b c 3D Baseball Review (angol nyelven). GameSpot. CBS Interactive, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  11. a b c Radakovic, Nebojsa: 3D Baseball Review (angol nyelven). Game Revolution. CraveOnline, 2004. június 6. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  12. Lucas, Victor: Sony - 3D Baseball. The Electric Playground , 1997. június 3. [1997. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. a b c (1996. december 1.) „3D Baseball”. Next Generation (24), 266. o, Kiadó: Imagine Media.  
  14. a b Acuko, Ikeszara, Sibajama (1996. december 13.). „3Dベースボール” (japán nyelven). Sega Saturn Magazine III (22), 279. o, Kiadó: SB Creative.  
  15. (1997. január 1.) „3D Baseball”. GamePro (100), 137. o, Kiadó: IDG.  

További információk szerkesztés