A Georges Dève-féle csalás

A Georges Dève-féle csalás 1925. januárjának a végén Magyarország egyik vezető pénzügyi intézete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank sérelmére elkövetett csalás volt. Georges Dève francia állampolgár összesen 24 millió magyar koronát csalt ki a bank pénzéből Fellner Henrik vezérigazgatón keresztül. Mivel Dève-t szinte azonnal fülön csípték, az okozott kárt vélhetően sikerült megtéríteni, amiért cserébe Dève valószínűleg szabadon távozhatott (a bank visszavonta a feljelentést).

Az esetSzerkesztés

1925 január 16-án egy magát Georges Dève néven bemutató francia személy jelent meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank központi székházában (ez ma a Belügyminisztérium központi épülete) Fellner Henrik vezérigazgatónál és közölte, hogy a faiparban érdekelt és üzleti úton van Magyarországon, ahol több részletben összesen 60 ezer francia frankot kíván a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban átváltani. Mielőtt azonban ezt megtenné, „egyelőre” sürgősen szüksége lenne az ellenérték egy részére, pontosabban 24 millió magyar koronára.

Dèvenél volt Raoul Chélard budapesti francia attaché névjegye, rajta Fellner kézzel ráírt nevével. Dève részben ezzel kívánta alátámasztani meséjét, miszerint sürgősen szüksége van a pénzre, de a 60 ezer frankot csak később tudja utalni, viszont francia összeköttetései (azaz a budapesti francia nagykövetség) révén még aznap 16 ezer frankot a francia Comptoir national d'escompte de Paris (CNEP) bankban vezetett számlájáról a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank javára át tud utalni, mihelyst megkapja a kért 24 milliót.

Fellner erre ajánlólevelet kért Dève-től, amit másnapra, (17-ére) Dève meg is szerzett a francia nagykövetségtől. Fellner az ajánlás láttán (úgy, hogy bankja még egy fillért sem látott a 60 ezer frankból) kifizette (készpénzben) Dèvenek a kért részösszeget, 24 millió koronát, illetve írt egy hivatalos levelet, amiben kérte a CNEP bankot, hogy utaljon át Dève számlájáról 16 ezer frankot a Kereskedelmi Bank központi számlájára.

Dève január 19-én egy ajánlott levélben kérte Fellnert, hogy az általa küldött Milkó Márknak további 5 500 francia frank ellenértékének megfelelő koronát fizessenek ki. Milkó még aznap meg is jelent, kérve a pénzt, de Fellner ezt megtagadta és megkérte Milkót, hogy küldje be hozzá Dève urat. Szintén még 19-én, nem sokkal Milkó távozása után megjelent Fellnernél a francia követség egy munkatársa, aki közölte, hogy a kiállított ajánlólevél tévedésen alapszik és kéri, tekintsék semmisnek. Fellner erre személyesen is felkereste Chélard attachét, aki közölte, hogy félrevezették, ezért adhatott ajánlást. Ezután együtt a rendőrségre siettek, hogy megakadályozzák Dève elutazását.

Másnap, 20-án délben Dève telefonált, az után érdeklődve, hogy Milkó miért nem lett kifizetve. Fellner az értesüléseit titokban tartva a kérdésről este nyolcra találkozót beszélt meg vele irodájában, amin Dève meg is jelent. Ott már detektívek várták, akik, míg a csalás ténye be nem igazolódik, elvették az útlevelét, de le nem tartóztatták (ellenben megfigyelés alá került). Az átvett pénzzel nem tudott elszámolni. Január 21-én aztán megjött a válasz a CNEP banktól, illetve a Dève által megjelölt másik banktól (Dresdner Bank), miszerint egyik pénzintézetnél sem rendelkezik Georges Dève vagy hasonló nevű személy aktív bankszámlával. Dève január 24-én lett letartóztatva. A francia követség, hogy baklövését elfedje, már január 22-én felajánlotta a kár fele részben történő megtérítését, ezt az ajánlatot azonban később, március 7-én visszavonták.

Az esetről a Pester Lloyd közölt cikket március 9-én, Dève menyasszonya pedig valamikor ez után, de az ügyben iktatott utolsó megmaradt, március 28-i keltezésű levél előtt befizetett 2000 frankot, amivel vélhetőleg a teljes kár megtérült, és Georges Dève pedig ennek fejében vélhetőleg szabadon távozhatott (az okozott kár megtérítéséért cserébe valószínűleg ejtette a bank a vádakat).

ForrásokSzerkesztés