Főmenü megnyitása

Morfémaosztályok (nyelvészet)

(Abszolút tő szócikkből átirányítva)

A leíró nyelvtan egyik területe, az alaktan, azaz a morfológia foglalkozik a szavak, szóalakok felépítésével, szerkezetével. A szavakat felépítő szóelemeket, a szóelemek típusait, fajtáit, ezek rendszereit vizsgálja. A nyelvtudományban a szóelem fogalmát a morféma terminus jelöli. A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz. A morfémák több szempont szerint osztályozhatóak.

A morfémák típusaiSzerkesztés

Tőmorféma és toldalékmorfémaSzerkesztés

  • tőmorféma (szótő): a magyarban affixumok (toldalékok) járulhatnak hozzá.
  • toldalékmorféma, azaz affixum (prefixum, szuffixum, infixum, circumfixum, transzfixum). A magyarban a legtöbb toldalék szuffixum (a mögött áll), ám a felsőfok jele (leg-) prefixum, hiszen a előtt foglal helyet.

Szabad és kötött morfémákSzerkesztés

Szabad morfémák típusai (mindig tőmorfémák)Szerkesztés

  • szükségszerűen szabad : ha nem toldalékolható, mindig ugyanabban az alakban áll. Pl. talán
  • potenciálisan szabad : nem feltétlenül kell inflexiós morfémával (jellel vagy raggal) ellátnunk, de néha felvehet inflexiós toldalékokat. Pl. fent - fentebb
  • relatíve szabad : ahhoz, hogy a mondatban megjelenjenek, el kell őket látnunk toldalékokkal. Ez lehet testes morféma, ám lehet zéró morféma is.

Passzív tő (fiktív tő)Szerkesztés

Származékszavakban élnek, önállóan nem, csupán toldalékosan fordulnak elő.[2] Úgy ismerhető fel, hogy mi a szótő, ha a tövet és a toldalékot más szavakban is fel tudjuk ismerni. Például:

for-dul – mor-dul;

for-dít – boly–dít;

for-og – kavar-og;

for-gat – takar-gat

Egyalakú és többalakú szótövekSzerkesztés

  • Egyalakú szótövek: a toldalék nélküli és a toldalékos alakjuk azonos, például a hang és a hall szótövek valamennyi toldalékos alakjukban változatlanok. Pl. hang-ot, hall-j, hall-ott stb.
  • A többalakú szótövek: bizonyos toldalékok előtt más alakban fordulnak elő, mint önállóan: bokor – bokr-(o)t, zörög – zörg-(ö)tt, fa – fá-t, alszik – alud-j-on

Relatív és abszolút Szerkesztés

Az olyan szóalakok szerkezetében, amelyben a szótőhöz több toldalék (affixum) kapcsolódik, kétféle szótövet különböztethetünk meg: az abszolút tövet és a relatív tövet.

Például:

barátságosabban: barát + ság + (o)s + (a)bb + an

barát: abszolút szótő

barátság: relatív szótő

barátságos: relatív szótő

barátságosabb: relatív szótő

barátságosabban: barát + ság (képző) + os (képző) + (a)bb (jel) + an (rag)

MintaelemzésSzerkesztés

eszik:

esz-: abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-t v-vel váltakoztató igető

-ik: egyes szám harmadik személyű, ikes ragozású igei személyrag

eszik: zárt szóalak

egyétek:

e-: abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető

gy-: felszólító mód jele

egy-: relatív, szintaktikai tő

-étek: többes szám második személyű határozott ragozású igei személyrag

egyétek: zárt szóalak

Egyéb szótövekkel kapcsolatos tudnivalókSzerkesztés

Magánhangzó a toldalék előttSzerkesztés

Megkülönböztetünk előhangzót és kötőhangzót.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Rácz Endre, Takács Etel 1957. Kis magyar nyelvtan. Gondolat Kiadó, Budapest.
  2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000, pp. 48-52.
  3. Rácz Endre, Takács Etel 1957. Kis magyar nyelvtan. Gondolat Kiadó, Budapest

ForrásokSzerkesztés

  • Rácz Endre, Takács Etel 1957. Kis magyar nyelvtan. Gondolat Kiadó, Budapest.
  • Keszler Borbála (szerk) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.