Ader-torony
Az Ader-torony (spanyolul: Torre Ader, más néven Torre de la Independencia, azaz függetlenség-torony) Nagy-Buenos Aires egyik nevezetes épülete.
| Ader-torony | |
| Torre Ader | |
 | |
 | |
| Település |  Villa Adelina, Buenos Aires |
| Cím | a Triunvirato és a Juan José Castelli utcák találkozása |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1916–1917 |
| Megnyitás | 1917. július 9. |
| Építési stílus | Itáliátus építészet |
| Tervező | Bernardo Ader |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | torony |
| Alapadatok | |
| Magassága | 55 m |
| Elhelyezkedése | |
 Ader-torony
Pozíció Argentína térképén
| |
 d. sz. 34° 32′ 02″, ny. h. 58° 32′ 43″34.533889°S 58.545278°WKoordináták: d. sz. 34° 32′ 02″, ny. h. 58° 32′ 43″34.533889°S 58.545278°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ader-torony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésAz 1910-es év, a függetlenségi harc kezdetének századik évfordulója közeledtével egész Argentína egyre nagyobb lázban égett, számos ünnepséget és megemlékezést szerveztek országszerte. A külföldi közösségek is részt kívántak venni az évforduló megünneplésében, köztük a legbefolyásosabb, a brit közösség is, akik valamilyen építmény létrehozásával kívánták emlékezetessé tenni az alkalmat. Ma sem tudni, hány tervet nyújtottak be erre, de kettőt biztosan: a győztes terv alapján épült fel a belvárosi Torre Monumental nevű torony, a(z egyik) vesztes pályázat alapján pedig egy sokkal kevésbé forgalmas külvárosban épülhetett fel az Ader-torony. Akkoriban ezen a környéken (a mai Paraná, Primera Junta, Montes de Oca és Ader utak által határolt területen) állt a baszk származású Bernardo Ader birtoka és öreg quintája, amely helyett egy új házat (kastélyt) akart építeni, ám két fia, a 24 és 26 éves Eduardo és Bernardo halála miatt inkább az ő ötletüket követve úgy döntött, saját költségén a vesztes pályázat alapján felépítteti a kilátónak szánt tornyot.[1] Az 1916. június 26-i engedélykérelmet hét nap alatt el is fogadta az önkormányzat, így szinte azonnal elindulhatott az építkezés.[2]
Az alapkövet 1916. július 9-én tették le, ünnepélyes felavatására (a forrás szerint „nem dokumentált, de meglehetősen biztos” adatok szerint) éppen egy évvel később, 1917. július 9-én került sor. A következő években a magányosan álló torony biztos igazodási pontot jelentett az akkor Central Córdobának nevezett vasúton utazók számára, de később, ahogy a város növekedett, a torony is körbeépült gyár- és lakóépületekkel, így legtöbbek számára rejtve maradt. Ma is viszonylag kevesen ismerik.[1]
Az addig az Ader család tulajdonában álló építményt és a körülötte kialakult teret 1967-ben adományozta a községi önkormányzatnak az építtető két unokája, Elisa és Bernardina.[1]
Leírás
szerkesztésA torony Buenos Aires központi részétől északnyugatra, Vicente López partido területén, Villa Adelinában található a Triunvirato és a Juan José Castelli utcák találkozásánál elhelyezkedő, 11 méter átmérőjű körönd közepén. A környéknek ez a legmagasabb pontja.[2]
Az 55 méter magasságú, a 17. századi firenzei stílust idéző toronyba egy 230, carrarai márványból készült fokkal rendelkező, vaskorlátos lépcső vezet fel. Külsejét kerámiatéglák és faragott kövek díszítik.[1]
Képek
szerkesztés-
A torony -
Régi kép -
Közelről felnézve rá -
Alsó része
Források
szerkesztés- ↑ a b c d 100 años de la Torre Ader (spanyol nyelven). QuePasaWeb, 2016. július 9. (Hozzáférés: 2018. november 20.)
- ↑ a b La Torre Ader, de una torre-mirador a la Torre de la Independencia (spanyol nyelven). QuePasaWeb, 2018. augusztus 17. (Hozzáférés: 2018. november 20.)