Adolphe Quetelet

Lambert Adolphe Jacques Quetelet (Gent, 1796. február 22.Brüsszel, 1874. február 17.) belga csillagász, matematikus, statisztikus és szociológus. Nevéhez kötődik a brüsszeli obszervatórium megalapítása és igazgatása, és alapvető szerepet töltött be a statisztikai módszerek társadalomtudományokbeli használatának elterjedésében.

Adolphe Quetelet
Adolphe Quételet by Joseph-Arnold Demannez.jpg
Született 1796. február 22.[1][2][3][4][5]
Gent[6]
Elhunyt 1874. február 17. (77 évesen)[1][2][3][4][5]
Brüsszel[6]
Állampolgársága belga
Foglalkozása
Tisztség egyetemi oktató
Iskolái Genti Egyetem
Kitüntetései
  • Foreign Member of the Royal Society
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Sírhely Brussels Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolphe Quetelet témájú médiaállományokat.

ÉletrajzSzerkesztés

Adolphe Quetelet Gentben született, amely az akkori Franciaországhoz tartozott. Édesapja a francia François-Augustin-Jacques-Henri Quetelet, édesanyja a flamand Anne Françoise Vandervelde volt. Édesapja Hamben (Pikárdia) született, és vállalkozókedvét mutatja, hogy átkelve a csatornán megszerezte a brit állampolgárságot és titkári állást töltött be egy skót nemesembernél. Ebben a minőségében gyakran utazott munkaadójával a kontinensre, főként Olaszországba. 31 éves kora körül Gentben telepedett meg, és a város alkalmazásába állt. Itt született meg Adolphe is, a család kilenc gyermekéből ötödikként, akik közül többen gyermekkorukban elhaláloztak.

Amikor Adolphe hétéves volt, édesapja elhunyt. Adolphe a genti líceumban tanult, szintén itt kezdett matematikát tanítani 1815-ben, 19 éves korában. 1819-től átment a brüsszeli Atheneumba, és még az évben befejezte disszertációját (De quibusdam locis geometricis, necnon de curva focal – „A fókusztávolság és más görbék néhány új tulajdonsága” címmel).

Doktori fokozatot szerzett matematikában 1819-ben a Genti Egyetemen. Nem sokkal ezután Adolphe kitűzte maga elé, hogy meggyőzi a kormány hivatalnokait és a magán adományozókat egy csillagászati obszervatórium megépítéséről Brüsszelben; amelyet sikerrel véghez vitt 1828-ban. A Királyi Akadémia tagjává lépett elő 1820-ban. Előadásokat tartott a tudományos múzeumban és a belga hadiskolában. 1850-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külső tagjának választották.

Nevéhez kötődik emellett számos statisztikai folyóirat és társaság megalapítása, továbbá kiemelkedő érdeklődést mutatott statisztikusok közötti nemzetközi együttműködések létrehozásában.

1855-ben sztrókot kapott, amely csökkentette, de nem szüntette meg tudományos tevékenységét. Öt nappal 78. születésnapja előtt, 1874. február 17-én hunyt el Brüsszelben. A helyi temetőben nyugszik.

MunkásságaSzerkesztés

Quetelet tudományos kutatásai számos diszciplínát öleltek körül, úgy mint meteorológia, csillagászat, matematika, statisztika, demográfia, szociológia, kriminológia és tudománytörténet. A tudományos fejlődéshez Quételet jelentős mértékben járult hozzá, de emellett szintén ismert volt a szélesebb közönségnek írt számos monográfiájáról. Megalapította a Belga Nemzeti Obszervatóriumot, számos nemzeti és nemzetközi statisztikai társaságot és tudományos folyóiratot, a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusban elnökölt. Quételet liberális és antiklerikális volt, de nem ateista, materialista, vagy szocialista.

Társadalmi fizikaSzerkesztés

A valószínűségszámítás és a statisztika új tudományait ez időben főként a csillagászatban használták, a mérési hiba kezelésére a legkisebb négyzetek módszerével. Quetelet volt az egyik első, aki a fentieket a társadalomtudományokban kívánta használni, amelyet társadalmi fizikának (social physics) nevezett. Quetelet határozottan tudatában volt a társadalmi jelenségek összetettségének, és a számos változónak, amelyek mérésére szükség volt. Ezen társadalmi jelenségek mögött meghúzódó statisztikai törvények megértése volt Quetelet célja, mint például a bűnözési ráták, házasságkötési arányszámok, vagy öngyilkossági ráták. E változók értékeit egyéb társadalmi faktorokkal kívánta magyarázni. Quételet ezen ötletei meglehetősen ellentmondásosnak számítottak az időben a tudósok körében, akik úgy vélték, hogy ezek ellentmondanak a választás szabadsága elvének.

Quetelet legnagyobb hatású könyve a Sur l'homme et le développement de ses facultés, ou Essai de physique sociale volt, amelyet 1835-ben publikáltak. Ebben a társadalmi fizika programját körvonalazta, valamint leírta „átlagos ember” elméletét, amelyet a normál eloszlást követő mért változók átlagos értékeivel jellemzett.

Amikor Auguste Comte észrevette, hogy Quetelet mintegy eltulajdonította a „társadalmi fizika” kifejezést, amelyet először Comte használt, úgy vélte, hogy feltétlenül szükség van egy új fogalom bevezetésére, amely a „szociológia” lett. Minderre azért volt szükség, mert Comte nem értett egyet Quetelet statisztika használatával és adatgyűjtésével.

KriminológiaSzerkesztés

Quetelet a kriminológia meghatározó alakja volt. Andre-Michel Guerry mellett Quetelet részt vett a kriminológia térképészeti és pozitivista irányzatának létrehozásában, amely a statisztikai technikák extenzív használatára alapult. Statisztikai elemzés segítségével Quetelet betekintést nyert a bűnözés és egyéb társadalmi tényezők közötti kapcsolatba. Eredményei között szerepel a kor, valamint a nem és a bűnözés közötti erős kapcsolat feltárása. További eredményeket ért el az éghajlat, szegénység, oktatás, alkoholfogyasztás vizsgálatában, amelyeket az Of the Development of the Propensity to Crime című művében publikált.

AntropometriaSzerkesztés

Quetelet 1835-ben adta elő elméletét az átlagos emberről. Az átlagos ember tulajdonságaira vonatkozó változók értékeit a normális eloszlás alapján csoportosította. Ez a normális eltérés segített bizonyítani, hogy a népesség elegendő változatosságot produkál a mesterséges vagy természetes szelekció működéséhez.

Quetelet létrehozott egy egyszerű mutatót az emberek súly alapján történő csoportosítására, amely azon alapult, hogy az emberek valós súlyát a magasságukhoz tartozó ideális súlyukhoz hasonlították. A Quetelet létrehozta testtömegindexet (szintén ismert Quetelet-index néven), ezt napjainkban is használják, csekély változtatások eszközlése után.

Az antropometrikus adatokat napjainkban is használják és minden fogyasztó-alapú termék fejlesztésének alapját jelentik.

PublikációiSzerkesztés

  • 1823. Relation d'un voyage fait à la grotte de Han au mois d'août 1822'.
  • 1827. Recherches sur la population, les naissances, les décès, les prisons, les dépôts de mendicité, etc., dans le royaume des Pays-Bas.
  • 1829. Recherches statistiques sur le royaume des Pays-Bas.
  • 1831. The Propensity to Crime.
  • 1834. Astronomie élémentaire.
  • 1835. Sur l'homme et le développement de ses facultés, ou Essai de physique sociale. 2 kötet.
  • 1838. De l'influence des saisons sur la mortalité aux différens âges dans la Belgique.
  • 1839. Catalogue des principales apparitions d'étoiles filantes.
  • 1842. A Treatise on Man and the Development of His Faculties.
  • 1843. Sur l'emploi de la boussole dans les mines.
  • 1845–1851. Sur le climat de la Belgique. 2 volumes.
  • 1848. Du système social et des lois qui le régissent.
  • 1848. Sur la statistique morale et les principes qui doivent en former la base.
  • 1850. Mémoire sur les lois des naissances et de la mortalité à Bruxelles.
  • 1853. Mémoire sur les variations périodiques et non périodiques de la température, d'après les observations faites, pendant vingt ans, à l'observatoire royal de Bruxelles.
  • 1864. Histoire des sciences mathématiques et physiques chez les Belges.
  • 1867. Météorologie de la Belgique comparée à celle du globe.
  • 1867. Sciences mathématiques et physiques au commencement du XIXe siècle.
  • 1869. Sur la physique du globe en Belgique.
  • 1870. Anthropométrie, ou Mesure des différentes facultés de l'homme.

További információkSzerkesztés

  • Erik Gregersen (2010) (szerk.): The Britannica Guide to Statistics and Probability
  • Piers Beirne (1987). "Adolphe Quetelet and the Origins of Positivist Criminology". In: American Journal of Sociology 92(5): pp. 1140–1169.
  • Eiseley, Loren (1961). Darwin's Century. Anchor Books, Doubleday. p. 227.
  • Garabed Eknoyan (2008). "Adolphe Quetelet (1796–1874) – the average man and indices of obesity". In: Nephrol. Dial. Transplant. 23 (1): 47–51.
  • Quetelet emlékezete / Keleti Károly. Megjelenés: Pest : M. Tud. Akad., 1875. Terj./Fiz. jell.: 24 p. ; 23 cm Sorozat: Értekezések a társadalmi tudományok köréből

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b Lambert Adolphe Jacques Quetelet
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Torinói Tudományos Akadémia, 2020. december 1., jacques-adolphe-lambert-quetelet