Adrian von Bubenberg

svájci katonai parancsnok, politikai vezető

Adrian von Bubenberg (Spiez, 1431Bern, 1479. augusztus) svájci katonai parancsnok, politikai vezető, Murten védője a várért folyó csatában.

Adrian von Bubenberg
Adrian von Bubenberg szobra Bernben
Adrian von Bubenberg szobra Bernben
Született Adrian von Bubenberg
1434[1]
Bern[1]
Elhunyt 1479 (44-45 évesen)[2]
Bern[3]
Állampolgársága svájci
Nemzetisége svájci
Foglalkozása katonai vezető
városi elöljáró
diplomata
Kitüntetései Szent Sír Lovagrend tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Adrian von Bubenberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Apja Heinrich von Bubenberg lovag, anyja Anneli von Rosenegg volt. Apja Bern polgármestereként dolgozott. 1454-ben feleségül vette Jacobea von Arberget, aki a következő évben elhunyt. 1457. április 24-én ismét megházasodott, Jeanne de la Sarrát vette nőül. Két lánya születettː Dorothea von Bubenberg és Eva von Bubenberg.[4]

1466-ban ütötték lovaggá jeruzsálemi zarándokútján.[4] Bubenberg háromszor (1468-69, 1473-74, 1477-79) volt Bern elöljárója. A feudális arisztokrácia pártján állt annak harcában a feltörekvő polgársággal szemben. Ellenezte az Ósvájci Szövetség együttműködését Franciaországgal a Burgundi Hercegséggel szemben, és békés megoldást keresett Károly burgundi herceggel.[5]

1474-ben, amikor a szövetség hadat üzent Burgundiának, száműzetésbe vonult, de 1476-ban visszatért, hogy Murten várának védelmét irányítsa az ostrom idején. Az erőd 12 napig, a felmentő sereg megérkezéséig kitartott.[5] Ezután Bernt képviselte a többi kantonnal folytatott tárgyalásokon, illetve diplomáciai utakon a Savoyai Hercegségben, Burgundiában, Franciaországban és a Német-római Birodalomban.

A berni katedrálisban helyezték örök nyugalomra. 1481-ben V. Szixtusz pápa kezdeményezte Adrian von Bubenberg exhumálását és földi maradványainak elhelyezését máshol, mivel a lovag adósa maradt az egyháznak, a hatóságok azonban megtagadták a kérés teljesítését. 1897 óta bronz szobra áll Bernben, a róla elnevezett téren.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 118516469
  2. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. a b c Geni
  5. a b Encyclopaedia Britannica

ForrásokSzerkesztés