Afrikaans kiejtés

Az afrikaans nyelv a 17. században alakult ki a holland nyelvből. Az akkori nyelvi állapotoknak megfelelő hangállományt és helyesírást örökölt, mely az évek során némiképp leegyszerűsödött, és a hollandhoz képest egységesebbé vált.

A mai afrikaans helyesírása egyszerűbb és fonetikusabb, mint a mai hollandé. Az átvett idegen szavakat beépítették a nyelvbe, csak néhány, friss kölcsönzés tartotta meg az eredeti helyesírását.

Az ábécé

Az ábécé a következő 21 betűből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

Csak idegen eredetű nevekben és szavakban használatosak a c, q, x, z betűk.

A hangsúly

A hangsúly általában a szavak első szótagjára esik. A be-, ge-, her-, ont-, ver- igekötők sohasem lehetnek hangsúlyosak. A helyesírás a hangsúlyt nem jelöli. Nyelvtankönyvekben előfordulhat a hangsúly éles ékezettel való jelölése (pl.: belóóf).

A magánhangzók

Az afrikaans irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók:

Az afrikaans magánhangzók

	Elöl képzett	Középen képzett	Hátul képzett
Zárt	[i]	[y]	[u]
Félig zárt	[e]	[ə]
Félig nyílt	[ɛ]	[œ]	[ɔ]
Nyílt	[æ]	[a]	[ɐ]

Ezeknek a hangoknak megvan a hosszú párjuk is, bár némelyik csak egyes nyelvjárásokban fordul elő.

Mivel az afrikaans helyesírása nem teljesen fonetikus, ezért a fenti hangokat a helyesírás a következő betűkkel írja le:

Betű(k)			Hang(ok)	Példák
a	hangsúlyosan	nyílt szótagban	[aː]	vader [ˈfaːdər]
		mássalhangókapcsolatok előtt	[ɐ]	appel [ˈɐpəl]
		egyébként	[a]	nat [nat]
	hangsúlytalanul	szó végén	[ɐ]	Afrika [ˈafrəkɐ]
		egyébként	[a]	aantal [ˈaːntal]
aa			[aː]	naam [naːm]
e	hangsúlyosan	nyílt szótagban	[ɪə]	ete [ˈɪətə]
		r előtt	[ɛː]	werk [vɛːrk]
		rd, rs, rt előtt	[æː]	perd [pæːrt]
		egyébként	[ɛ]	bed [bɛt]
	hangsúlytalanul		[ə]	se [sə], geskiedenis [xə'skiːdəˌnəs]
ê			[ɛː]	hê [ɦɛː]
ee			[ɪə]	weet [wɪət]
i			[ə]	kind [kənt]
î			[əː]	wîe [vəː.ə]
ie	hangsúlyosan	nyílt szótagban	[iː]	geskiedenis [xə'skiːdəˌnəs]
		egyébként	[i]	diep [dip]
	hangsúlytalanul		[i]	die [di]
o	hangsúlyosan	nyílt szótagban	[ʊə]	bome [ˈbʊəmə]
		egyébként	[ɔ]	botte [ˈbɔtə]
	hangsúlytalanul		[ɔ]	op [ɔp]
ô			[ɔː]	môre [ˈmɔːrə]
oe	hangsúlyosan	nyílt szótagban	[uː]	moeder [ˈmuːdər]
		r előtt	[uː]	broer [ˈbruːr]
		egyébként	[u]	boek [buk]
	hangsúlytalanul		[u]	Windhoek [ˈvəndɦuk]
oo			[ʊə]	boom [bʊəm]
u	hangsúlyosan	nyílt szótagban	[yː]	mure [ˈmyːrə]
		egyébként	[œ]	vurk [fœrk]
	hangsúlytalanul		[œ]	status [ˈsta:tœs]
uu	hangsúlyosan	r előtt	[yː]	muur [myːr]
		egyébként	[y]	nuus [nys]
	hangsúlytalanul		[y]	kultuurlewe [kœlˌtyrˈlɪəvə]

Fontos tudni, hogy a szó végi -ns orrhangúvá teszi az előtte álló magánhangzót: Afrikaans [ɐfrəˈkãːs].

Az afrikaans határozatlan névelő (’n) kiejtése [ə].

Kettőshangzók

A fent már látott e/ee [ɪə] és o/oo [ʊə] mellett a következő kettőshangzók találhatók az afrikaansban:

Betűk	Hangok	Példák
aai	[aːi]	draai [draːi]
ai	[aɪ]	baie [ˈbaɪ.ə]
au	[øʊ̯]	Australië [øʊ̯stˈraːlə.ə]
eeu	[iu]	leeu [liu]
ei	[əɪ̯]	beide [ˈbəɪ̯də]
eu	[øə]	seun [søən]
ieu	[iu]	kieue [ˈkiu.ə]
oei	[ui]	boei [bui], de: goeie [ˈxujə]
ooi	[oːi]	nooi [noːi]
ou	[øʊ̯]	oud [øʊ̯t]
ui	[œɪ̯]	suiker [ˈsœɪ̯kər]
y	[əɪ̯]	vyf [fəɪ̯f]

Az au és ieu csak ritkán fordul elő, főleg nevekben és idegen eredetű szavakban.

Fontos tudni, hogy a -djie, -tjie kicsinyítőképzők (és esetlegesen az előttuk álló n előtt) a magánhangzók kettőshangzóvá válnak. Néhány példa erre: maatjie [ˈmaːɪ̯ki], kindjie [ˈkəɪ̃ki], hondjie [ˈhɔɪ̃ki], putjie [ˈpœɪ̯ki] stb.

Fontos megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy két olyan betű kerül egymás mellé, ami külön szótagban áll, de formáját tekintve kettőshangzónak olvasható, akkor a második betű fölé tréma kerül: hoë [ˈɦʊə.ə]; ez előfordulhat kettős betűvel jelölt hosszú hangoknál is: breë [ˈbrɪə.ə].

Mássalhangzók

Az afrikaans mássalhangzók

	bilabiális	labiodentális	dentális/ alveoláris	posztalveoláris	palatális	veláris	glottális
nazális	[m]		[n]			[ŋ]
plozíva	[p] [b]		[t] [d]			[k] [ɡ]
affrikáta				[t͡ʃ] [d͡ʒ]
frikatíva		[f] [v]	[s] [z]	[ʃ]		[x]	[ɦ]
pergőhang			[r]
laterális			[l]
approximáns					[j]	[w]

Ezeket a hangokat az afrikaans helyesírás szerint a következő betűkkel és betűkapcsolatokkal írjuk le:

Betű(k)		Hang(ok)	Példák
b	szó végén	[p]	rib [rəp]
	máskor	[b]	boom [bʊəm]
c	e, i, y előtt idegen eredetű szavakban, nevekben	[s]	Ceylon [ˈsɛɪ̯lɔn]
	máskor idegen eredetű szavakban, nevekben	[k]	cursus [ˈkœrsœs]
ch	mély hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben	[x]	chaos [ˈxaː.ɔs]
	magas hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben	[ʃ]	chirurg [ˈʃərœrx]
d	szó végén	[t]	bed [bɛt]
	máskor	[d]	dag [dax]
dj	a -djie végződésben	[k]	oondjie [oːɪ̃ki]
	máskor	[d͡ʒ]	djati [d͡ʒaːtə]
f		[f]	fiets [fits]
g	l/r és e között	[g]	berge [ˈbɛrgə]
	máskor	[x]	gaan [ˈgaːn]
gh	csak idegen eredetű szavakban, nevekben	[g]	gholf [gɔlf]
h		[ɦ]	hond [ɦɔnt]
j	angol eredetű szavakban	[d͡ʒ]	jellie [ˈd͡ʒɛli]
	máskor	[j]	jonk [ˈjɔŋk]
k		[k]	kan [kan]
l		[l]	lag [lax]
m		[m]	man [man]
n	c /k/, g, k, q előtt	[ŋ]	bank [baŋk]
	máskor	[n]	nael [ˈnaː.əl]
ng		[ŋ]	sing [səŋ]
p		[p]	pers [pæːrs]
qu	csak idegen eredetű szavakban és nevekben	[kv]	quad [kvat]
r		[r]	rooi [roːi]
s		[s]	stem [stɛm]
sch	szó elején idegen eredetű szavakban, nevekben	[sk]	Schoeman [ˈskuman]
	szó(tag) végén idegen eredetű szavakban, nevekben	[s]	Stellenbosch [ˈstɛlənˌbɔs]
sj		[ʃ]	sjaal [ʃaːl]
t		[t]	tafel [ˈtaːfəl]
tj	a -tjie végződésben	[k]	nartjie [ˈnarki]
	máskor	[t͡ʃ]	tjank [t͡ʃaŋk]
v	nemzetközi szavakban	[v]	televisie [ˈtɛləvəsi]
	máskor	[f]	vis [fəs]
w	egy szótagban d, k, s, t után	[w]	dwaal [dwaːl]
	máskor	[v]	water [ˈvaːtər]
x	csak idegen szavakban és nevekben található	[ks]	extra [ˈɛkstrɐ]
z	csak idegen szavakban és nevekben található	[s]	Zoeloe [ˈsuːlu]

A kettőzött mássalhangzókat nem ejtjük duplán, akárcsak az angolban vagy a németben: skubbe [ˈskœbə].

A c, ch, qu, sch, x és z csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben található meg. „Eredeti” afrikaans szavakban helyette rendre k/s, g/sj, kw, sk/s, ks, s áll. Egyetlen kivétel: a -kus végződésű szavak többes száma mindig -ci [sə]: akademikus [ˈakaˌdɛməkœs] – akademici [ˈakaˌdɛməsə].

Szó végén sohasem állhat w, ilyenkor mindig lecserélődik f-re, ezért ragozás közben ez a két betű váltja egymást: vyf – vywe.

Források

• Lydia McDermott. Teach yourself - Afrikaans. London: The McGraw-Hill Companies, Inc. (2005) 
• Bruce Donaldson. Colloquial Afrikaans. New York: Routledge (2000) 
• A. K. Ignatyenko. Ucsebnyik jazika Afrikaansz. Moszkva: Izdatyelszkij Dom "Muravej-Gajd" (2000)