Főmenü megnyitása

Az afrikaans nyelv a 17. században alakult ki a holland nyelvből. Az akkori nyelvi állapotoknak megfelelő hangállományt és helyesírást örökölt, mely az évek során némiképp leegyszerűsödött, és a hollandhoz képest egységesebbé vált.

A mai afrikaans helyesírása egyszerűbb és fonetikusabb, mint a mai hollandé. Az átvett idegen szavakat beépítették a nyelvbe, csak néhány, friss kölcsönzés tartotta meg az eredeti helyesírását.

Az ábécéSzerkesztés

Az ábécé a következő 21 betűből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

Csak idegen eredetű nevekben és szavakban használatosak a c, q, x, z betűk.

A hangsúlySzerkesztés

A hangsúly általában a szavak első szótagjára esik. A be-, ge-, her-, ont-, ver- igekötők sohasem lehetnek hangsúlyosak. A helyesírás a hangsúlyt nem jelöli. Nyelvtankönyvekben előfordulhat a hangsúly éles ékezettel való jelölése (pl.: belóóf).

A magánhangzókSzerkesztés

Az afrikaans irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók:

Az afrikaans magánhangzók
  Elöl képzett Középen képzett Hátul képzett
Zárt [i] [y] [u]
Félig zárt [e] [ə]
Félig nyílt [ɛ] [œ] [ɔ]
Nyílt [æ] [a] [ɐ]

Ezeknek a hangoknak megvan a hosszú párjuk is, bár némelyik csak egyes nyelvjárásokban fordul elő.

Mivel az afrikaans helyesírása nem teljesen fonetikus, ezért a fenti hangokat a helyesírás a következő betűkkel írja le:

Betű(k) Hang(ok) Példák
a hangsúlyosan nyílt szótagban [aː] vader [ˈfaːdər]
mássalhangókapcsolatok előtt [ɐ] appel [ˈɐpəl]
egyébként [a] nat [nat]
hangsúlytalanul szó végén [ɐ] Afrika [ˈafrəkɐ]
egyébként [a] aantal [ˈaːntal]
aa [aː] naam [naːm]
e hangsúlyosan nyílt szótagban [ɪə] ete [ˈɪətə]
r előtt [ɛː] werk [vɛːrk]
rd, rs, rt előtt [æː] perd [pæːrt]
egyébként [ɛ] bed [bɛt]
hangsúlytalanul [ə] se [sə], geskiedenis [xə'skiːdəˌnəs]
ê [ɛː] ɦɛː]
ee [ɪə] weet [wɪət]
i [ə] kind [kənt]
î [əː] wîe [vəː.ə]
ie hangsúlyosan nyílt szótagban [iː] geskiedenis [xə'skiːdəˌnəs]
egyébként [i] diep [dip]
hangsúlytalanul [i] die [di]
o hangsúlyosan nyílt szótagban [ʊə] bome [ˈbʊəmə]
egyébként [ɔ] botte [ˈbɔtə]
hangsúlytalanul [ɔ] op [ɔp]
ô [ɔː] môre [ˈmɔːrə]
oe hangsúlyosan nyílt szótagban [uː] moeder [ˈmuːdər]
r előtt [uː] broer [ˈbruːr]
egyébként [u] boek [buk]
hangsúlytalanul [u] Windhoek [ˈvəndɦuk]
oo [ʊə] boom [bʊəm]
u hangsúlyosan nyílt szótagban [yː] mure [ˈmyːrə]
egyébként [œ] vurk [fœrk]
hangsúlytalanul [œ] status [ˈsta:tœs]
uu hangsúlyosan r előtt [yː] muur [myːr]
egyébként [y] nuus [nys]
hangsúlytalanul [y] kultuurlewe [kœlˌtyrˈlɪəvə]

Fontos tudni, hogy a szó végi -ns orrhangúvá teszi az előtte álló magánhangzót: Afrikaans [ɐfrəˈkãːs].

Az afrikaans határozatlan névelő (’n) kiejtése [ə].

KettőshangzókSzerkesztés

A fent már látott e/ee [ɪə] és o/oo [ʊə] mellett a következő kettőshangzók találhatók az afrikaansban:

Betűk Hangok Példák
aai [aːi] draai [draːi]
ai [aɪ] baie [ˈbaɪ.ə]
au [øʊ̯] Australië [øʊ̯stˈraːlə.ə]
eeu [iu] leeu [liu]
ei [əɪ̯] beide [ˈbəɪ̯də]
eu [øə] seun [søən]
ieu [iu] kieue [ˈkiu.ə]
oei [ui] boei [bui], de: goeie [ˈxujə]
ooi [oːi] nooi [noːi]
ou [øʊ̯] oud [øʊ̯t]
ui [œɪ̯] suiker [ˈsœɪ̯kər]
y [əɪ̯] vyf [fəɪ̯f]

Az au és ieu csak ritkán fordul elő, főleg nevekben és idegen eredetű szavakban.

Fontos tudni, hogy a -djie, -tjie kicsinyítőképzők (és esetlegesen az előttuk álló n előtt) a magánhangzók kettőshangzóvá válnak. Néhány példa erre: maatjie [ˈmaːɪ̯ki], kindjie [ˈkəɪ̃ki], hondjie [ˈhɔɪ̃ki], putjie [ˈpœɪ̯ki] stb.

Fontos megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy két olyan betű kerül egymás mellé, ami külön szótagban áll, de formáját tekintve kettőshangzónak olvasható, akkor a második betű fölé tréma kerül: hoë [ˈɦʊə.ə]; ez előfordulhat kettős betűvel jelölt hosszú hangoknál is: breë [ˈbrɪə.ə].

MássalhangzókSzerkesztés

Az afrikaans mássalhangzók
bilabiális labiodentális dentális/
alveoláris
posztalveoláris palatális veláris glottális
nazális [m] [n] [ŋ]
plozíva [p] [b] [t] [d] [k] [ɡ]
affrikáta [ʧ] [ʤ]
frikatíva [f] [v] [s] [z] [ʃ] [x] [ɦ]
pergőhang [r]
laterális [l]
approximáns [j] [w]

Ezeket a hangokat az afrikaans helyesírás szerint a következő betűkkel és betűkapcsolatokkal írjuk le:

Betű(k) Hang(ok) Példák
b szó végén [p] rib [rəp]
máskor [b] boom [bʊəm]
c e, i, y előtt idegen eredetű szavakban, nevekben [s] Ceylon [ˈsɛɪ̯lɔn]
máskor idegen eredetű szavakban, nevekben [k] cursus [ˈkœrsœs]
ch mély hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben [x] chaos [ˈxaː.ɔs]
magas hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben [ʃ] chirurg [ˈʃərœrx]
d szó végén [t] bed [bɛt]
máskor [d] dag [dax]
dj a -djie végződésben [k] oondjie [oːɪ̃ki]
máskor [ʤ] djati [ʤaːtə]
f [f] fiets [fits]
g l/r és e között [g] berge [ˈbɛrgə]
máskor [x] gaan [ˈgaːn]
gh csak idegen eredetű szavakban, nevekben [g] gholf [gɔlf]
h [ɦ] hond [ɦɔnt]
j angol eredetű szavakban [ʤ] jellie [ˈʤɛli]
máskor [j] jonk [ˈjɔŋk]
k [k] kan [kan]
l [l] lag [lax]
m [m] man [man]
n c /k/, g, k, q előtt [ŋ] bank [baŋk]
máskor [n] nael [ˈnaː.əl]
ng [ŋ] sing [səŋ]
p [p] pers [pæːrs]
qu csak idegen eredetű szavakban és nevekben [kv] quad [kvat]
r [r] rooi [roːi]
s [s] stem [stɛm]
sch szó elején idegen eredetű szavakban, nevekben [sk] Schoeman [ˈskuman]
szó(tag) végén idegen eredetű szavakban, nevekben [s] Stellenbosch [ˈstɛlənˌbɔs]
sj [ʃ] sjaal [ʃaːl]
t [t] tafel [ˈtaːfəl]
tj a -tjie végződésben [k] nartjie [ˈnarki]
máskor [ʧ] tjank [ʧaŋk]
v nemzetközi szavakban [v] televisie [ˈtɛləvəsi]
máskor [f] vis [fəs]
w egy szótagban d, k, s, t után [w] dwaal [dwaːl]
máskor [v] water [ˈvaːtər]
x csak idegen szavakban és nevekben található [ks] extra [ˈɛkstrɐ]
z csak idegen szavakban és nevekben található [s] Zoeloe [ˈsuːlu]

A kettőzött mássalhangzókat nem ejtjük duplán, akárcsak az angolban vagy a németben: skubbe [ˈskœbə].

A c, ch, qu, sch, x és z csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben található meg. „Eredeti” afrikaans szavakban helyette rendre k/s, g/sj, kw, sk/s, ks, s áll. Egyetlen kivétel: a -kus végződésű szavak többes száma mindig -ci [sə]: akademikus [ˈakaˌdɛməkœs]akademici [ˈakaˌdɛməsə].

Szó végén sohasem állhat w, ilyenkor mindig lecserélődik f-re, ezért ragozás közben ez a két betű váltja egymást: vyfvywe.

ForrásSzerkesztés

  • Lydia McDermott. Teach yourself - Afrikaans. London: The McGraw-Hill Companies, Inc. (2005) 
  • Bruce Donaldson. Colloquial Afrikaans. New York: Routledge (2000) 
  • A. K. Ignatyenko. Ucsebnyik jazika Afrikaansz. Moszkva: Izdatyelszkij Dom "Muravej-Gajd" (2000)