Főmenü megnyitása

Agathoklea

IV. Ptolemaiosz szeretője

Agathoklea (Ἀγαθόκλεια; i. e. 247 körül / i. e. 230-as évek közepe – i. e. 203/202[1]) görög nemes hölgy, IV. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó (i. e. 221–205) kedvenc szeretője volt; Ptolemaiosz minisztere, Agathoklész testvére.[2]

Agathoclea apja révén a Ptolemaida-ház távoli rokona volt. Oenanthé egyiptomi nemes hölgy és első férje, Agathoklész egyik lányaként született,[1] Apai nagyanyja, Theoxéna szürakúzai görög hercegnő volt, az ő anyja, szintén Theoxéna pedig makedón nemes asszony, anyai ágon az i. e. 283 és 246 között uralkodó II. Ptolemaiosz féltestvére.[3] Polübiosz szerint Agathokleának több rokona is a Ptolemaida-dinasztiát szolgálta, köztük Nikón, aki IV. Ptolemaiosz admirálisa volt,[4] Philón[5] és Philammón, Küréné kormányzója.[6]

Agathoklea és fivére szinte korlátlan befolyással bírtak IV. Ptolemaioszra, akinek nagyratörő anyjuk mutatta be őket. Az uralkodónak Agathoklea maradt a kedvence, annak ellenére is, hogy i. e. 220-ban feleségül vette saját húgát, III. Arszinoét. Polübiosz (15.31.13) azt állítja, Agathoklea volt IV. Ptolemaiosz fiának a dajkája. I. e. 210 végén lehetséges, hogy fia született Ptolemaiosztól, de a gyermek valószínűleg nem sokkal később meghalt.[7] Agathoklea egy gabonaszállító hajó tulajdonosa is lehetett.[8]

Mikor Ptolemaiosz i. e. 205-ben meghalt, Agathoklész és szövetségesei titokban tartották halálát, hogy alkalmuk nyíljon kifosztani a királyi kincstárat; emellett összeesküvést szőttek Szoszibiosszal, melynek célja az volt, hogy trónra juttassák Agathoklészt vagy legalább régenssé tegyék az új, gyermek uralkodó, V. Ptolemaiosz mellett. Szoszibiosz segítségével meggyilkolták Arszinoét, majd Agathoklész lett a fiatal király gyámja.

Valószínű, hogy Agathoklész nem sokkal ezután megölette Szoszibiuszt, bár a részletek nem ismertek. I. e. 203-202 körül Alexandria egyiptomi és görög lakossága, akiket felháborítottak Agathoklész cselekedetei, Tlépolemosz katonai kormányzó vezetésével felkeltek ellene. Egy éjjel körbevették a palotát, és betörtek. Agathoklész és testvére kegyelemért könyörögtek, de hiába; Agathoklészt végül barátai ölték meg, hogy megkíméljék egy borzalmasabb haláltól, Agathoklea pedig anyjával és húgaival egy templomba menekült, de a felkelők kivonszolták őket, levetkőztették, majd átadták a népharagnak; az emberek puszta kézzel tépték őket darabokra. Rokonaik, akiknek közük volt Arszinoé meggyilkolásához, hasonló sorsra jutottak.[9][10][11][12]

Polübiosz említ egy másik Agathokleát is, egy bizonyos Arisztomenész lányát.[13]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ptolemaic Genealogy: Agathoclea Archiválva 2011. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Mason, Charles Peter (1867), "Agathoclea", in Smith, William, Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology, vol. 1, Boston: Little, Brown and Company, pp. 63
  3. Ptolemaic Genealogy: Berenice I Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  4. Polübiosz 15.25.37, 15.33.7
  5. Polübiosz 15.30.5
  6. Polübiosz 15.33.11
  7. Ptolemaic Genealogy: Possible child of Ptolemy IV Archiválva 2011. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  8. Ptolemaic Genealogy: Agathoclea, Footnote 3 Archiválva 2011. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. Polübiosz v. 63, xiv. 11, xv. 25—34
  10. Marcus Iunianus Iustinus, xxx. 1, 2
  11. Athenaeus, vi. p. 251, xiii. p. 576
  12. Plutarkhosz, Cleom. 33
  13. Polübiosz l.c.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Agathoclea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés