Az agyelszívás (angolul Brain Drain) kifejezés egy ország szellemi elitjének elcsábítására, a magas képzettségű szakemberek külföldre vándorlásának megnevezésére. Mind a jobb megélhetés iránti vágy, mind a szélesebb körű lehetőségek, mind a szakmai előrehaladás reménye szerepet játszik a kialakulásában.

Albert Einstein elméleti fizikus, aki a nácik elől menekült az Amerikai Egyesült Államokba

Elsősorban az Amerikai Egyesült Államokat bírálják az agyelszívással azon 20. századi politikája miatt, amely a gazdaságilag elmaradott országokon kívül még fejlett nyugat-európai országokat is sújtott. Az agyelszívásnak is jelentős szerepe volt abban, hogy az USA szuperhatalommá nőtte ki magát.

Az agyelszívás kifejezés nem veszi figyelembe, hogy számos tudóst, szakembert nem "csábítottak" az Amerikai Egyesült Államokba, hanem hazájából - különböző politikai okok miatt - menekülni kényszerült.[1]

Néhány érintett magyarSzerkesztés

A magyarok közül olyan neves tudósok kerültek ki a tengerentúlra, mint Neumann János, Teller Ede, Szent-Györgyi Albert, vagy Galamb József.

ForrásokSzerkesztés

Magyar nagylexikon (a szócikk címe: "Brain-drain")

  1. angolul ezt a jelenséget human capital flightnak nevezik.