Ajkait
Az ajkait (névváltozatban: ajkit) különleges borostyán (ásvány) féleség, nem kristályos (amorf) megjelenésű szerves ásványegyüttesek közé tartozó fosszilis ásvány.
Kémiai és fizikai tulajdonságai.
szerkesztés- Képlete:C10H16O.
- Szimmetriája: alaktalan, szimmetria nélküli.
- Sűrűsége: 1,05-1,06 g/cm³.
- Keménysége: 2,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: nincs.
- Törése: kagylósan törik, könnyen szétesik, porlad.
- Színe: világos mézsárga, sárga, sötétsárga. vörösesbarna.
- Fénye: gyantafényű.
- Átlátszósága: vékony lemezei áttetszőek, csiszolatban a fényt megtörik.
- Pora: halványsárga, porítva fehér.
- Különleges tulajdonsága: alkoholban vagy savakban különböző mértékben oldódik.
Keletkezése
szerkesztésKülönleges borostyánnak sorolják be. Kéntartalma a szokásos borostyánokénál magasabb. A hazai felső kréta korú kőszéntelepek keletkezése során síklápi erdőségekben tenyésző fenyőfélék gyantájából keletkezett. A sötétebb változat oxidációs folyamat eredményeként keletkezett, amire ezen példányok magasabb oxigéntartalma is utal.
Az ajkait elemi összetétele.
szerkesztésTartalom megnevezése. | Világos sárga. | Sötét sárga. | Vöröses barna. |
---|---|---|---|
Szén (C) % | 81,59 | 80,38 | 79,01 |
Hidrogén (H) % | 10,20 | 11,00 | 9,89 |
Oxigén (O)% | 6,34 | 7,20 | 9,61 |
Kén (S) % | 1,87 | 1,42 | 1,49 |
Előfordulásai
szerkesztésAz ajkai kréta-kori barnakőszén telepes rétegsora összességében 120 méter vastag. A termelésbevont három telepből a középső telep tartalmazza a legnagyobb mennyiségben. Ezt a telepet I. sz. telepnek, Borostyántelepnek régebben Gyantás-telepnek nevezik, de kisebb mértékben a többi széntelepben is megtalálható. A legalsó úgynevezett fekü telepben gyakran rovarmaradvány fosszíliákkal található. Az Ajka melletti Csingervölgyben 1865-ben kezdték el a bányászatot. 1866-ban Hantken Miksa és Szabó József ismertették a "borostyánkő szerű gyanta" ásványt. Az ásványt apró lencsékben, gyakran borsószerű behintésben, ritkábban diónyi darabokban találták meg. Színe a világos mézsárgától a kénsárga árnyalaton át a vörösesbarna színekben is előfordul. A csingervölgyi bányákon kívül (Ármin akna, Kossuth akna, Jókai bánya) az azonos földtani keletkezésű és korú padragi bányákban is megtalálható (Táncsics akna, Hunyadi akna).
Kísérő ásványok
szerkesztésA kőszéntelepek jellemző ásványai.
Források
szerkesztés- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, 1985
- Papp Gábor: A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története. Magyar Természettudományi Múzeum. Budapest, 2002