Alabasztron

Illetszertartó kerámia- vagy üvegedény

Az alabasztron (görögül ἀλάβαστρον, többes számban alabasztra)[1] kis, hosszúkás kerámia- vagy üvegedény, ami az antik világban illatszerek tartására szolgált. Az i. e. 11. századi Egyiptomból ered, ahol eleinte alabástromból faragták, innen kapta görög nevét. Az i. e. 7. századtól görög közvetítéssel terjedt el szerte az antik világban.

Alabasztron a Rodoszi Archeológiai Múzeumban
Alabasztronok (az alsó sorban) egy i. e. 5. századi rodoszi temetkezésből

A legtöbb alabasztron mérete 5 és 20 centiméter között marad, alakjuk hengeres, általában vékony nyakkal és széles szájjal. Fogantyújuk, fülük csak ritkán van.

  1. Alabastron, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon from the Perseus Project at Tufts University (angolul)

További információk

szerkesztés