Alfred de Musset

francia költő, drámaíró

Alfred de Musset (Párizs, 1810. december 11. – Párizs, 1857. május 2.) francia költő, drámaíró, a francia romantika kiemelkedő képviselője. A Victor Hugo köré csoportosult költők közül az egyik legjelentősebb. Magyar vonatkozású műve: Barberine rokkája (1835).

Alfred de Musset
Élete
Született 1810. december 11.
Párizs
Elhunyt 1857. május 2. (46 évesen)
Párizs
Sírhely
Nemzetiség francia
Szülei Victor-Donatien de Musset-Pathay
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja (1845. április 24. – )
  • Concours général (1827)
  • prize Maillé Latour Landry (1848)
Alfred de Musset aláírása
Alfred de Musset aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred de Musset témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Alfred de Musset jómódú irodalomkedvelő családból származott. 1828-ban bemutatták Hugo romantikus körének, ahol felfigyeltek tehetségére. 1830 után eltávolodott a romantikusoktól, mert elvesztette hitét a költő társadalmi aktivitásában.

Életének meghatározó élménye volt a nála hat évvel idősebb George Sandhoz (valódi nevén: Amandine Aurore Lucile Dupin) fűződő kapcsolata 18331835 között. Szakításukat követően Musset műveinek fő jegye a szomorúság lett, életében is búskomorrá vált, alkoholproblémákkal küzdött. 1838-tól a Belügyminisztérium könyvtárosa volt, ez időben kritikai írásaiban a klasszicizmus és romantika összebékítésére törekedett. 1852-től a Francia Akadémia tagja lett.

Párizsi otthonában hunyt el álmában, 1857. május 2-án. Sírja a Père-Lachaise temetőben található.

Művészete szerkesztés

Musset műveinek hangvétele sokszor könnyeden ironikus, de elsősorban a szenvedélyes érzelmek és fájdalmak költője. Legszebb lírai költeményeit a George Sand iránti szerelme, majd a szakítás fájdalma ihlette. Prózai főműve A század gyermekének vallomása (1836). Költői főműve az Éjszakák (1833-37) című négyrészes versciklus. Drámái közül kiemelkedik a Lorenzaccio (1834) című ötfelvonásos tragédia.

Írói ars poeticája, költői eszménye az érzelmek spontán kifejezése. A művészi–technikai kérdéseket másodlagosnak minősítette.

Művei szerkesztés

 
Musset síremléke a párizsi Père-Lachaise temetőben
  • Spanyolországi és itáliai elbeszélések (1830)
  • Marianne szeszélyei (1833)
  • Rolla (1833)
  • Fantasio (1834)
  • Egy fehér rigó története (1834)
  • Az ajtó legyen nyitva vagy csukva (1845)
  • Ne esküdj semmire (1848)
  • Falazó (1850)

Magyar fordításban szerkesztés

1919-ig szerkesztés

  • Az ajtó tárva vagy zárva legyen. Il faut qu'une porte soit ouverte ou fermée; ford. Tiszta Károly; in: Új évi emlény; kiad. a Miskolci Nemzeti Színház súgója, Martén Frigyes; Tóth Ny., Miskolc, 1859
  • A csapodár; in: Színművek; ford. Csáthy Géza; Csáthy, Debrecen, 1867
  • Ne fogadj fel soha semmit. Vígjáték; ford. Paulay Ede; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár)
  • Két vetélytársnő; ford. Mignon; Ruzicska, Bp., 1891
  • Szeszély. Vígjáték; ford. Zoltán Vilmos; Gross, Győr, 1897 (Egyetemes könyvtár)
  • A szerelem hatalma; ford. Odd; Magyar Hírlap, Bp., 1898
  • Simona; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1898
  • Tizian fia; ford. Marquis Géza; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
  • Alfred de Musset-ből; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1899
  • Miről álmodnak a lányok. Verses vígjáték; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1904
  • Az éjszakák; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 190? (Magyar könyvtár)
  • Alfred de Musset válogatott költeményei; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1905 (Remekírók képes könyvtára)
  • Szeszély / Az ajtó tárva vagy zárva legyen; ford. Hevesi Sándor; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
  • André Messager: Fortunio. Lírikus vígjáték; Alfred de Musset A gyertyatartó c. műve nyomán Gaston Armand de Caillavet, Robert de Flers; ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1907
  • Gamiani vagy A kicsapongás két éjszakája; s.n., s.l., 1919

1920–1944 szerkesztés

  • Vallomás; ford. Kállay Miklós; Genius, Bp., 1921 (Nagy írók – nagy írások)
  • Javotte titka; ford. Takács Mária; Világirodalom, Bp., 1923
  • A század gyermekének vallomása; ford. Benedek Marcell; Pesti Napló, Bp., 1936 (Pesti Napló könyvek)
  • A becsület nem tréfa; Kaland, Bp., 1942
  • Néma szerelmesek; Kaland, Bp., 1942
  • Csodatevő szerelem; Soóky, Bp., 1943
  • Falusi kislány; Sík, Bp., 1943
  • Párizsi lány; Siményi, Bp., 1943
  • Fehérrigó házassága; Sík, Bp., 1943
  • A király asszonya; Sík, Bp., 1943
  • Szerencsétlen flótás; Sík, Bp., 1943

1945– szerkesztés

  • Szeszély; ford., bev. Cs. Szabó László; Révai, Bp., 1945
  • Lorenzaccio. Dráma 5 felvonásban; ford. Dávid Mihály, bev. Benedek Marcell; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
  • Lorenzaccio (Dráma 5 felvonásban). Fordította Dávid Mihály. Bp., Európa, 1957. "Világirodalmi Kiskönyvtár"
  • Il faut qu'une porte soit ouverte ou fermée / Egy ajtó legyen nyitva vagy csukva (színmű); ford. Szávai Nándor; Terra, Bp., 1957 (Kétnyelvű Kiskönyvtár)
  • Egy fehér rigó története. Elbeszélések; ford. Eckhardt Ilona; Európa, Bp., 1960
  • Alfred de Musset válogatott versei; vál. Kálnoky László, ford. Illyés Gyula et al., életrajz, jegyz. Szegzárdy-Csengery József; Móra, Bp., 1960 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • A század gyermekének vallomása. Regény; ford. Benedek Marcell; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Olcsó Könyvtár)
  • Tudni kell dönteni; ford. Végh György; NPI, Bp., 1975 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Gamiani, avagy A kicsapongás két éjszakája; ford. Adamik Lajos; Unió, Bp., 1989 (Erato kiskönyvtár)
  • Költői elmélkedések. Alphonse de Lamartine (1794–1869), Alfred de Vigny (1797–1863), Gérard de Nerval (1808–1855), Alfred de Musset (1810–1857) versei; ford. Babits Mihály et al.; Interpopulart, Szentendre, 1995 (Populart füzetek)

Források szerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Alfred de Musset témában.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Alfred de Musset témában.
  • Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9

További információk szerkesztés