Az allobrogok harckedvelő kelta törzs volt Galliában, a mai Rhône folyó és a Genfi-tó között. Városaik voltak a mai Lyon, Saint-Étienne és Grenoble Franciaországban és Isère Svájcban. Fővárosuk a mai Vienne volt.

Gallia az i. e. 1. században, kinagyítva az allobroxok (allobroges) területei is láthatók.

Az allobrogokat legkorábban Polübiosz görög történetíró említi i. e. 150 és i. e. 130 között, amikor beszámol róla, hogy sikertelenül vették fel a harcot Hannibál Alpokon átkelő seregei ellen.

Kapcsolataik RómávalSzerkesztés

Az allobrogok harcosaikról, gazdagságukról és gabonaimportjukról voltak ismertek. A Rhône völgyének jó része az övék volt, és fontos hágókat ellenőriztek Itália szomszédságában (például a Via Agrippa.

i. e. 123-ban menedéket adtak Tuto-Motulusnak, a salluvius királyának, akit Róma legyőzött. Visszautasították, hogy kiadják a királyt. Róma hadat üzent, és Cnaeus Domitius Ahenobarbus consul vezetésével megindultak a légiók. i. e. 121-ben Quintus Fabius Maximus legyőzte, és alávetette az allobrogokat, és ezért a tettéért megkapta az Allobrogicus melléknevet.

i. e. 65-ben az allobrog vezér Catugnatus fellázadt, de Caius Pomptinus Soloniumnál (valószínűleg La Sône) legyőzte. i. e. 63-ban Catilina felajánlotta az allobrogoknak, hogy csatlakozzanak a felkeléséhez, de visszautasították, sőt le is leplezték az összeesküvést. Iulius Caesar seregét a gall háborúban allobrog segédcsapatok kísérték. Augustus Gallia Narbonensis, majd később Gallia Viennensis provinciákat hozta létre az allobrogoknak. A Római Birodalom idején Vienne gyorsan fejlődött, nőtt és 100-ban Tacitus már így írja le: „historikus és impozáns”. A feltárások nagyméretű raktárakat hoztak itt a felszínre. Vienne adót szedett a Via Agrippán és más római utakon zajló forgalom után.