Alternatív jobboldal
Az alternatív jobboldal (röviden: alt-jobb, angolul: Alt-Right) egy újszerű politikai irányzat, amely elutasítja a hagyományos jobboldali konzervativizmus legnépszerűbb tanait.
Az alternatív jobboldal nagymértékben használja az internetet és ezen belül a közösségi médiát. Az Egyesült Államokban ez kezdetben és legerősebben olyan weboldalakon jelent meg, mint például a Twitter, a 4chan és a 8chan, ahol sokszor névtelen felhasználók hoznak létre tartalmakat. Az általuk gyakran használt internetes mémekkel való kommunikáció során nehéz eldönteni, hogy a politikai vélemény mekkora része vehető komolyan, és mekkora rész az, ami pusztán figyelemfelkeltési célból íródott. Az alternatív jobboldal számára a közösségi média (különösen a Twitter) rendkívül fontos az üzenetek közvetítésében.[1][2]
A fogalom Donald Trump republikánus elnöki jelölésével, majd megválasztásával került a széles köztudatba.[3] Trump támogatói között jelentős számban találhatók olyan választók, akik az alternatív jobboldali irányzathoz köthetők. Ezen választók közös jellemzője, hogy elutasítják a bevándorlást, a multikulturalizmust és a politikai korrektséget.
Főbb jellemzők
szerkesztésAz alternatív jobboldalnak nincsen egységes, kiforrott nézetrendszere. Az elsősorban internetes fórumbejegyzések és kommentek, esetleg blogok formájában létező tartalmak összefogása és értelmezése nehézkes. Az alternatív jobboldal néhány tagjának írásai tartalmaznak antiszemita,[4][5] faji nacionalista,[6] jobboldali populista[6] és etnicista[7] elemeket. Az alternatív jobboldal tagjai a politikai korrektséget általában elutasítják.[8]
Kritikája
szerkesztésA hagyományos jobboldali, illetve konzervatív körök általában kritizálják az alternatív jobboldalt, azt rasszistának[9] és gyűlöletkeltőnek[10] bélyegezve. A baloldali, illetve a liberális irányzatok képviselői is hevesen támadják a mozgalom tagjait, részben ugyanezen indokokból.
Internetes mémek használata
szerkesztésAz alternatív jobboldal egyik legfontosabb ismertetőjele az internetes mémek széleskörű használata.[11][12] Ebből kifolyólag sokan megkérdőjelezik, hogy itt valóban egy komoly politikai állásfoglalás történik, vagy pusztán csak trollkodásról van szó. Más szakértők szerint a mémek csupán arra szolgálnak, hogy humoros formában elfedjék a valójában keményen rasszista vagy épp egyenesen neonáci nézeteket.[13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hunt, Elle. „Milo Yiannopoulos, rightwing writer, permanently banned from Twitter”, The Guardian, 2016. július 20. (Hozzáférés: 2016. október 20.)
- ↑ Hafner, Josh. „For the Record: For Trump, everything’s going to be alt-right”, USA Today, 2016. augusztus 26. (Hozzáférés: 2016. október 20.)
- ↑ Posner, Sarah. „Meet the Alt-Right ‘Spokesman’ Who’s Thrilled With Trump’s Rise”, Rolling Stone, 2016. október 18. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Krieg, Gregory. „Clinton is attacking the 'Alt-Right' -- What is it?”, CNN, 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ McAfee, Timothy. „What Is the Alt-Right Anyway? A User's Guide”, People, 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ a b Wallace-Wells, Benjamin. „Is the Alt-Right for Real?”, The New Yorker, 2016. május 5. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Becker, Amanda. „Clinton to accuse Trump of embracing nativist political movement”, Yahoo News, 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ „What You Need To Know About The Alt-Right Movement”, NPR, 2016. augusztus 26. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Tracinski, Robert. „Yes, The Alt-Right Are Just a Bunch of Racists”, The Federalist, 2016. április 4. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Young, Cathy. „Donald Trump’s hate for political correctness is comfort food to racists”, Newsday, 2016. január 25.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Hess, Amanda. „For the Alt-Right, the Message Is in the Punctuation”, The New York Times, 1020. június 16. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Kivanç, Jake. „Nero, Nazis, and the New Far Right: The Phenomena of the Professional Troll”, Vice, 2016. június 15. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Jonsson, Patrik. „Donald Trump's candidacy and the rise of the 'alt-right' movement”, The Christian Science Monitor, 2016. augusztus 27. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Alt-right című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.