Vitézvirág

Vitézvirág
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Spárgavirágúak (Asparagales);
Család:	Kosborfélék (Orchidaceae);
Alcsalád:	Kosborformák (Orchidoideae);
Nemzetség-; csoport:	Orchideae;
Alnemzetség-; csoport:	Orchidinae;
Nemzetség:	Anacamptis; Rich. (1817)
Fajcsoport:	Anacamptis sect. Anacamptis;
Faj:	A. pyramidalis;
Tudományos név
	Anacamptis pyramidalis; (L) Rich.
Szinonimák
	Aceras pyramidale (L.) Rchb.f.; Orchis pyramidalis L.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vitézvirág témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézvirág témájú médiaállományokat és Vitézvirág témájú kategóriát.

A vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor, tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) a kosborfélék családjába tartozó, főleg Délnyugat-Európában elterjedt, feltűnő virágzatú orchideafaj.

Nemzetségének a típusfaja.

Megjelenése

A vitézvirág 15–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A föld alatt két megnyúlt ovális alakú gumója van, amely a többi kosborfajhoz hasonlóan gombákkal áll gyökérkapcsoltságban. Alsó levelei szálas-lándzsásak, párhuzamos erezetűek, maximum 25 cm hosszúak. A szárlevelei jóval rövidebbek, nem feltűnőek. Szára egyenes, felálló, nem elágazó.

Június-júliusban virágzik (Dél-Európában már március végén-áprilisban). Feltűnő tömött fürtvirágzata kezdetben rövid, hegyes kúp alakú, amely fokozatosan megnyúlik és végén kihegyesedő henger vagy tojásdad formát vesz fel. Apró virágainak színe a rózsaszíntől a bíborvörösig terjedhet, ritkán fehér. A virág mézajka háromkaréjú, mélyen bemetszett, karéjok épszélűek, tojásdadok. A két oldalsó karéj tövénél kis fülszerű függelék látható. A virágok hátsó részén 1,5 cm hosszú, fonálszerű, lelógó sarkantyú található. A virágokat nappali és éjjeli lepkék, valamint poszméhek porozzák be, amelyek hosszú pödörnyelvükkel elérik a sarkantyúban tárolt nektárt.

Termése toktermés.

Kromoszómaszáma 2n=36.

Elterjedése és termőhelye

Európában (főleg Délnyugat-Európában, Közép-Európában ritka), Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos. Magyarországon többek közt a Keszthelyi-fennsíkon, valamint a Bükk-vidéken fordul elő.^[1]^[2]^[3]

Láprétek, sztyepprétek, sziklagyepek lakója a tengerparti dűnéktől 2000 méter magasságig. A meszes talajt részesíti előnyben; elviseli a lúgos kémhatású talajt is. Napigényes.

A népi gyógyászatban kiszárított és összetört gumóját rendkívül táplálónak tartották és gyerekeknek és lábadozó betegeknek adták. Ezenkívül gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.