Andokidész (szónok)
Andokidész (ógörögül: Ἀνδοκίδης, latinul: Andocides), (i. e. 440 körül – i. e. 391) ókori görög szónok, az úgynevezett tíz attikai szónok egyike.
Andokidész | |
Élete | |
Született | i. e. 440 Athén, klasszikus Athén |
Elhunyt | i. e. 391 (48-49 évesen) Athén, klasszikus Athén |
Nemzetiség | görög |
Szülei | Leogoras |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | szónoki beszéd |
Fontosabb művei | Beszédek |
Leogarosz fiaként született Athénben. Előkelő családja volt, maga pedig egész életében inkább gyakorlati államférfiként és kereskedőként működött, kevésbé szónokként. Még fiatalkorában belekeveredett az Alkibiadész-féle herma-csonkítók perébe, amelyben a bűnösök megnevezésével helyes nyomra vezette a bíróságot. Hitelt nem érdemlő tudósítás szerint édesapja és testvérei ellen is terhelő vallomást tett, de aztán megmentette őket a gyanútól. Andokidész felmentették, de mivel egy – őt névleg nem említő – néphatározat atimiával (jogvesztéssel) fenyegette, eltávozott hazájából. Több évet töltött Makedóniában és Cipruson, ahol kereskedelmi vállalkozásokkal szerzett vagyont magának, és csak i. e. 411 tavaszán tért vissza Athénbe. Ott a négyszáz zsarnok uralma alatt börtönbe került, majd megszabadulva ismét külföldön végzett kereskedelmi tevékenységet. I. e. 407-ben ismét Athénba visszatérve, elmondta beszédét Visszatérése ügyében – sikertelenül. Harmadszor is elhagyta Athént, és csak a harminc zsarnok bukása után, i. e. 402 körül tért ismét haza. Ettől kezdve újra nyilvánosan is szerepelt, és i. e. 399 végén az újabb vádaskodások elleni alkalommal a Müszteriumokról című beszédével fényes diadalt aratott. I. e. 392-ben spártai követségbe ment a tervezett béke ügyében, de ezért a szerepléséért – életrajzírója kétséges tudósítása szerint – ismét számkivetették. Mindössze négy teljes beszéde – köztük három valódi – maradt fenn, amelyekben egyszerű, mesterkéletlen, díszítetlen szónoknak bizonyul.
Források
szerkesztés- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. Andocides