Andrád Elek

magyar színész

barátosi Andrád Elek (18. század1819. február 7.[1]) erdélyi nemes székely származású író, színész, ügyvéd.

Jogi tanulmányainak végeztével 1805-től Kolozsvárott színész, a magyar nyelvű színjátszás egyik élharcosa lett. Wesselényi báró támogatásával 1807 és 1808 között Pesten játszott. 1812-ben hagyta abba a színészetet, s ügyvédnek állt. Visszatért Erdélybe, ahol 1812-ben egy székely huszár osztály határőri ügyvédévé nevezték ki, mely tisztét haláláig ellátta.[2]

Egyaránt írt verseket, regényt, illetve több színdarabot. Néhány kéziratban maradt, hátrahagyott költeménye 1831-ben az Aglája negyedik kötetében jelent meg. Nyomtatásban megjelent munkái:

  • A meg-rebbent Músa a magyarokhoz 1805-ben (Kolozsvár, 1805);
  • Mesés költemények (Pest, 1807);
  • Hóra-világ (színmű, bemutatója: 1808, megjelent: 1823).

Névtelenül írt, de színpadon is játszott színművei:[2]

  • A kolozsvári bíró (1807); (1807. november 20-tól 1813-ig többször is előadták Pesten.)
  • Zrínyi Miklós és az ő barátai (1807); (1807. július 7-től 1814-ig többször előadták Pesten, majd Székesfehérvárott is.)
  • A kolozsvári szép leány (1809); (Pesten 1809. szeptember 18-án adták elő.)
  • Házi kereszt (1811); (Pesten 1811. április 21-én adták elő először, majd még kétszer.)
  • Krollin obester (1813). (1813. július 23-án adták elő Pesten.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. S. Gyulai Rikárd (1907. január). „A hatmansdorfi Hatfaludi család (III. közl. czímerrel)”. Genealógiai füzetek Családtörténeti folyóirat, 78.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 14.)  
  2. a b Szinnyei 159–160.

ForrásokSzerkesztés