Antony C. Sutton

brit születésű amerikai közgazdász, történész és író

Antony Cyril Sutton (London, 1925. február 14.Reno, Nevada, 2002. június 17.) brit születésű amerikai közgazdász, történész és író.

Antony C. Sutton
Született 1925. február 14.[1][2]
London
Elhunyt 2002. június 17. (77 évesen)[1][2]
Reno
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái

Antony C. Sutton aláírása
Antony C. Sutton aláírása

SablonWikidataSegítség

 Életrajz szerkesztés

Sutton a következő egyetemeken tanult: London, Göttingen, California, valamint D.Sc. fokozatot szerzett az angliai Southampton Egyetemen. A California State University, Los Angeles közgazdaságtan professzora volt, és 1968-tól 1973-ig a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetében dolgozott. Háromkötetes tanulmányt irt Western Technology and Soviet Economic Development (Nyugati technológiák és szovjet fejlesztések) címmel, azt állítva, hogy a nyugati országok nagy szerepet játszottak a Szovjetunió fejlődésében annak kezdetétől fogva. Rámutatott arra is, hogy a szovjet technikai és gyártóbázist – mely a kötet írásakor a vietkongokat támogatta – amerikai vállalatok építették amerikai adófizetők pénzén. Acél- és vasművek, a GAZ autógyár – egy Ford-kirendeltség Kelet-Oroszországban – és sok más szovjet ipari vállalkozás indult és működött USA-beli cégek segítségével. A Szovjetunió csak úgy tudott MIRV rakétatechnológiát bevetni és tömegesen gyártani, hogy amerikai forrásokat kapott többek között a nagy precizitású csapágyak előállításához.

1973-ban kötetének harmadik részéből egy tömörített változatot jelentetett meg National Suicide: Military Aid to the Soviet Union (A nemzet önmegsemmisítése: hadászati segély a Szovjetuniónak) címmel, melynek következményeként felmentették állásából a Hoover Intézetben.[3] Kutatásaiban arra a következtetésre jutott, hogy a hidegháború konfliktusai nem a kommunizmus megfékezése miatt történnek, mivel az Egyesült Államok a Szovjetunió finanszírozásával „közvetlenül vagy közvetve mindkét oldalt felfegyverezte Koreában és Vietnamban”. Az ilyen háborúkat sokkal inkább azért szervezték, hogy „több milliárd dolláros hadi megrendelések keletkezzenek”.[4] Ezt a publikációt The Best Enemy Money Can Buy (A legjobb ellenség, ami pénzért kapható) címmel felfrissítette, és a nyolcvanas évek haditechnológia-transzfereit is belefoglalta. Ebben foglalta össze kutatásának alapvető szempontjait. A függelékében az 1972-es vallomása is nyomtatásba került, amit a republikánusok egy bizottsága előtt tett. Az 1980-as évek elején könyvet írt a Skull and Bones (Koponya és csontok) társaságról nyilvánosan hozzáférhető információk és Charlotte Iserbyttől kapott dokumentumok alapján. (Utóbbi apja korábbi tagja volt e társaságnak.)[5] Sutton feltárásai összefüggésben álltak e csoporttal, amely feltehetően fontos szerepet játszott a Sutton által kutatott történelmi események hátterében a politikai és gazdasági kapcsolatok szervezésében. Feltevéseinek címe: America's Secret Establishment: An Introduction to the Order of Skull and Bones (Amerika titkos társasága: a Koponya és Csontok bemutatása).

 Tanulmányai szerkesztés

D.Sc. fokozat, University of Southampton, England

 Munkahelyei szerkesztés

  • Közgazdászprofesszor a California State University egyetemen, Los Angelesben.
  • Kutatói munkatárs a Stanford University Hoover Intézetben 1968 és 1973 között

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Fleshing Out Skull and Bones. Walterville, OR: Trine Day, 89. o. (2004. március 14.). ISBN 0-97-529060-6 
  4. Wall Street and the Rise of Hitler, Chapter 12
  5. Charlotte Iserbyt: Societies Secrets. 00:50-10:00

További információk szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Antony C. Sutton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.