Aposztázia

vallási hit elhagyása

Az aposztázia (görög: ἀποστασία) vagy hitehagyás valamely vallásos hit elhagyása egy másik kedvéért és az ennek nyomán előálló állapot.[1] A hitehagyó a görög eredetű szóval az aposztata, arab szóval a murtadd (مرتد).

Kereszténység szerkesztés

Római katolikus egyház szerkesztés

A római katolikus kánonjogban háromféle hitehagyást említenek meg:[2]

  • a keresztény hit elhagyása, vagy úgy hogy a megkeresztelt katolikus csatlakozik egy másik nem-keresztény valláshoz, vagy úgy ateista vagy agnosztikus lesz (apostasia a fide)
  • a felszentelt pap elhagyja az egyházi szolgálatot és visszatér a civil életbe
  • a fogadalmat tett szerzetes vagy apáca elhagyja a rendjét a visszatérés szándéka nélkül

Iszlám szerkesztés

 
Az aposztázia következményei az iszlám világban (2013):
  halálbüntetés
  börtönbüntetés
  egy muszlim áttérítése bűncselekmény
  Gyermekfelügyeleti jog / házasság megszűnése

A muszlimok szerint (hasonlóan a kereszténység nézetéhez) a saját vallásuk az egyetlen igaz vallás, ezért az iszlám hit elhagyása Isten elleni lázadásnak (ridda = visszafordulás) minősül. A hitehagyás több mint húsz iszlám többségű országban bűncselekménynek minősül,[3] és egyes országokban halállal is büntetik, ha az egyén az iszlám ellen beszél. Az al-Abbász-tól (wd) származó hadísz előírjaː "aki megváltoztatja a vallását, azt öld megǃ" [1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Világvallások A-Zs; 2009
  2. Egyházi Törvénykönyv 1983. 751/2.
  3. Laws Criminalizing Apostasy Archiválva 2017. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.