Főmenü megnyitása
Egy faaprítógép aprítékot készít

Az apríték a klasszikus faalapú biomassza egyik tipikus változata. Mérete, minősége, összetétele alapvetően függ az alapanyagának minőségétől. Az apríték mint ipari alapanyag az egész világon ismert, óriási mennyiségben termelt, értékes ipari termék. Az energetika (erőművek, fűtőművek, kazánok) mellett a faipar, lap-lemezipar, a papíripar és a műanyag-ipar is széles körben felhasználja. A fa mint megújuló innovatív anyag a jövőben még nagyobb teret fog kapni a fenntartható gazdasági modellekben.

Az apríték-alapanyag fő kategóriáiSzerkesztés

I. Sarangolt faanyag

 
Kemény lombú faanyag és aprítéka

Faanyag típusa: Kemény lomb

Tárolási idő: 1-3 hónap

Aprítógép anyagtovábbító rendszere: kifújó-torony

Alkalmazott rosta típusa: 30

 
Lágy lombú faanyag és aprítéka

Faanyag típusa: Lágy lomb

Tárolási idő: < 1 hónap

Aprítógép anyagtovábbító rendszere: kifújó-torony

Alkalmazott rosta típusa: 50

II. Teljes fa gyökér nélkül

III. Teljes korona (12–20 cm tőátmérőtől)

IV. Teljes korona (6–12 cm tőátmérőtől)

V. Korona anyag (<6 cm tőátmérő)

VI. Cserje

VII. Öregfa

VIII. Fűrészipari melléktermék

Faanyag típusa: Lágy lomb

Tárolási idő: < 1 hónap

Aprítógép anyagtovábbító rendszere: kifújó-torony

Alkalmazott rosta típusa: 80

IX. Tuskó-gyökér

Apríték minőségeSzerkesztés

Az apríték minőségét a víztartalom döntően meghatározza. A friss fa aprítékának nedvessége kb. 40%. Előszárítással ez 40% alá szorítható. A nedves apríték égetéskor az energia egy jelentős része a víz elpárologtatására fordítódik. A szárítás szintén energia és költségigényes, de a végtermék értékét növeli. A nedves fában a gombaspórák egészségügyi veszélyt jelenthetnek. A száraz apríték kisebb tároló helyet igényel. Az aprítékot az ÖNORM M 7133 szerint osztályozzák, méret, víztartalom, töltősúly, és hamutartalom alapján. A finomsága (az 1 mm alatti részarány) 4% alatti, amit nem lehet aprítéktüzelésű kazánban elégetni.

Tárolás, szárításSzerkesztés

A rossz tárolás befülledéshez (baktérium tenyészethez) és öngyulladáshoz vezethet.

Ennek elkerülésére óvintézkedésként:

- csak száraz, fás anyagot tárolunk (levelet, tűlevelet nem)

- a lehető legrövidebb ideig tárolunk

- optimális körülményeket biztosítunk (tárolási magasság, nedvességvédelem, szellőztetés)

- biztosíthatjuk az aktív szárítást is

- szélirány ne a tartózkodási hely felé mutasson, tisztaságot biztosítsuk

Szárítóberendezések közül a fűtött csöves, és dobszárítók, valamint RTS hőszivattyús szárítók használatosak. Ha pellet- vagy brikettkészítéshez szárítunk, akkor 10-12% alatt kell lenni a nedvességtartalomnak. Célszerűen a szárítók fűtésére megújuló energiahordozót (szárított aprítékot) használhatunk. Gépi berendezés nélkül, manuálisan a szárítás kézi átrakással valósul meg, és ez az elszennyeződés kockázatával jár.

ForrásokSzerkesztés