Az aquilifer a római légió jelvényhordozója.

Aquila

Az aquilaSzerkesztés

Az aquilifer neve a latin aqulia (sas szóból ered, utalva a jelvényhordozó által hordozott ezüst- – ritkábban arany – sasra, amely a legio jelvénye volt. (Standardizálásra i. e. 104 körül, Marius hadseregreformja keretében került sor, ezt megelőzően más állatokat is hordoztak jelvényként a legiók.

E jelvényből minden legio eggyel rendelkezett, elvesztése a legnagyobb szerencsétlenségnek számított – Suetonius megemlékezik arról, hogy a teutoburgi csata csata során megsemmisített legiók (a XVII., a XVIII. és a XIX.) aquiláit visszaszerző Germanicus e tettével tovább növelte egyébként is szárnyaló népszerűségét.

A sast a köztársaság korában, békeidőben az aerariumban (kincstár) őrizték, míg háborúban a táborban egy kis szentélyben tartották (sacellum).[1]

RangSzerkesztés

Az aquilifer rangban kiemelkedett a közkatonák közül. Közvetlenül a centuriók után következett, megelőzvén azok helyetteseit, az optiókat. Zsoldja a közkatonák zsoldjának kétszerese. A császárkorban a jelvényhordozók csoportjába (bővebben: Signiferi) tartozott.[2]

ForrásokSzerkesztés

  1. Webster, Graham. The Roman Imperial Army of the first and second centuries A.D. (angol nyelven). University of Oklahoma Press, 135-136. o. (1998). ISBN 0806130008. Hozzáférés ideje: 2012. március 17. 
  2. Watson, G. R.. The Roman Soldier (angol nyelven). Cornell University Press, 85-87. o. (1985). ISBN 0801493129. Hozzáférés ideje: 2012. március 17.