Óriás-keresztespók

Óriás-keresztespók
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Pókszabásúak (Arachnida);
Rend:	Pókok (Araneae);
Alrend:	Főpókok (Araneomorphae);
Család:	Keresztespókfélék (Araneidae);
Nem:	Araneus;
Faj:	A. grossus;
Tudományos név
	Araneus grossus; (C. L. Koch, 1844)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriás-keresztespók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-keresztespók témájú médiaállományokat és Óriás-keresztespók témájú kategóriát.

Az óriás-keresztespók (Araneus grossus) dél- és közép-európai elterjedésű pókfaj. A Kárpát-medence egyik legnagyobb pókja.^[1]

Megjelenése szerkesztés

Az óriás-keresztespók tömegét tekintve a Kárpát-medence legnagyobb pókfaja (a szongáriai cselőpók hosszabb nála, de az jóval karcsúbb).^[2] Igen jelentős az ivari dimorfizmus: míg a hím testhossza kb. 11 mm, a nőstényé elérheti a 25 mm-t is. Előteste barna színű, világos széllel. Szemrégiója sárgás és világos szőrökkel dúsan benőtt. Utótestének hasi oldala sötétebb szélű sárgásbarna. Csáprágói barnák. Lábai barnák, halványan gyűrűzöttek. Utóteste erősen domború, világosbarna alapú, sötétebb barna mintázattal. Az utótest elülső részén két kiemelkedő csúcs található, közöttük egy feltűnő, világos gyűrűjű, sötétbarna, szinte szabályos kör alakú folttal.

Elterjedése és életmódja szerkesztés

Alapvetően dél-európai, mediterrán faj; Franciaországtól Közép-Ázsiáig terjedt el. Elterjedésének északi határa a Kárpát-medence. Ausztriában már csak két alkalommal észlelték. Magyarországon a Dunántúli-középhegység elszórt pontjairól ismert, de kimutatták a Gödöllői-dombságból és az Aggteleki-karsztról is.^[3] Előfordul többek között a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen is.

Szubmediterrán klímájú cserjések, magas füvű sztyepprétek, karsztbokorerdők lakója lakója, ahol akár egy méteres átmérőjű, kimondottan erős szálú hálót sző, amiben lepkék, szitakötők, egyenesszárnyúak is fennakadnak.^[2]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Magyarország védett állatai

Források szerkesztés

Araneus grossus (C. L. Koch, 1844) Araneae Spiders of Europe
Araneus grossus Spinnen-forum wiki

Jegyzetek szerkesztés

↑ Merkl Ottó (2011). „Szörnyeteg a hőségben.”. Rovarász Híradó, A Magyar Rovartani Társaság tájékoztatója 64 (4), 3–4. o.
↑ ^a ^b Szinetár Csaba. Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár sorozat. Kossuth Kiadó, Budapest, 112. o. (2006). ISBN 963 09 4972
↑ Merkl Ottó. Szemelvények a Tétényi-fennsík állatvilágából. Gerinctelenek. - In: Korda Márton (szerk.): Lepkék és boroszlánok. A Tétényi-fennsík védelmének húsz éve.. Zöld Jövő Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 47-64. o. (2020). ISBN 978 615 00 8103 8

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Merkl Ottó (2011). „Szörnyeteg a hőségben.”. Rovarász Híradó, A Magyar Rovartani Társaság tájékoztatója 64 (4), 3–4. o.

[Szinetár-2] Szinetár Csaba. Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár sorozat. Kossuth Kiadó, Budapest, 112. o. (2006). ISBN 963 09 4972

[Merkl-3] Merkl Ottó. Szemelvények a Tétényi-fennsík állatvilágából. Gerinctelenek. - In: Korda Márton (szerk.): Lepkék és boroszlánok. A Tétényi-fennsík védelmének húsz éve.. Zöld Jövő Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 47-64. o. (2020). ISBN 978 615 00 8103 8

[1]

[2]

[3]