Arany kalapács
Az eszköz törvénye, más néven arany kalapács vagy a kalapács törvénye[1] egy kognitív torzítás, aminek lényege, hogy az ismerős eszközt olyan dolgokra is megpróbálják használni, amire lennének más, jobb, de nem vagy csak kevésbé ismert eszközök. A hozzáállás tömör kifejezése: Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel, Abraham Maslow egy 1966-os kijelentéséből származik.[2]
A törvény megfogalmazását tulajdonítják Maslownak[3] és Abraham Kaplannak,[4][5] habár már korábban felismerték. Az, hogy ki volt az első, szintén nem egyértelmű, Buddhától Baruchig tulajdonítják mindenkinek.[6] Itt Baruch nem a próféta, hanem Bernard M. Baruch, tőzsdei spekulátor és író.[7] Mark Twainről is feltételezik, de nem található ilyen az életművében.[6]
Sharlyn Lauby szerint a megoldás az, hogy gondosan kell megválasztani azokat az eszközöket, melyekkel dolgozni fogunk. Egyes eszközök adaptálhatók, másokat viszont csak arra lehet használni, amire kitalálták őket.
Előfordulása szerkesztés
Pszichiátria szerkesztés
Az arany kalapács megfigyelhető volt éppen a pszichiátriában. Maslow korában csak két szert ismertek, a stelazine-t és a thorazine-t, amelyek antipszichotikumok voltak. Így minden pszichiátriai betegséget úgy kezeltek, mintha pszichózisok lettek volna.
Számítógép-programozás szerkesztés
A számítógép-programozásban az arany kalapács egy olyan ismerős technológia, amit különböző problémák megoldására használnak, habár lennének más, hatékonyabb eszközök is. Ezt az antimintát 1998-ban írták le.[8]
José M. Gilgado szoftverfejlesztő szerint a törvény a 21. században is aktuális, és alkalmazható a szoftverfejlesztésben. Gyakran megfigyelte, hogy a fejlesztők újra és újra használják ugyanazokat az eszközöket a legkülönfélébb problémák megoldására. Megállapítása szerint ez a komfortzónához való ragaszkodás, hogy elkerüljék a kockázatot. A probléma az, hogy ha mindig ugyanazokhoz az eszközökhöz ragaszkodnak, akkor nem fog fejlődni a tudásuk, nem tudják összehasonlítani más eszközökkel, amelyek lehet, hogy jobbak. Ide tartozhat egy új programozási nyelv megtanulása. Megemlíti, hogy a RubyMotion lehetővé teszi a kevéssé ismert nyelv beburkolását egy ismerős nyelvbe, bár használatát nem javasolja, mivel nem segíti az új nyelv gyakorlását és használatát, így azt a programozó nem is fogja megtanulni.[9]
Pedagógia szerkesztés
2016-ban egy megfigyelő szerint a kalapács törvénye volt a legkevésbé tárgyalt törvény a pedagógiában, habár a legfontosabb figyelmeztetés a pedagógiáról szóló vitákban. Véleménye szerint ezért is óvatosnak kell lenni az új módszerekkel: Hányszor olvassuk, hogy az új eszköz mindent megváltoztat a pedagógiában? Tudjuk, hogy ez nem igaz, még ha az illető meg is van győződve a maga igazáról. Egyes nevelők azt mondják: Tanítsuk meg az összes gyereket kódolni.[10]
Kapcsolódó fogalmak szerkesztés
A szűklátókörűség egy másik kifejeződése az, amikor az illető csak a saját szakmájának szemszögéből látja a dolgokat. Ennek egy speciális fajtája, amikor a döntéshozók csak a saját szakmájukat veszik figyelembe a döntések meghozásakor.
Története szerkesztés
Az angol "a Birmingham screwdriver" (Birmingham csavarhúzó) a kalapácsra használt kifejezés, ami legalább egy évszázaddal korábbról ismert, mint Maslow és Kaplan.[11]
1868-ban egy londoni hetilap, a Once a Week írt a megfigyelésről: Adj egy fiúnak egy kalapácsot és egy vésőt; és tantsd meg, hogy lehet őket használni. Ekkor elkezdi ütögetni az ajtólapokat, kivésni az ablakkeretek sarkait és a zsalukat, egészen addig, amíg meg nem tanítod jól használni, és tevékenységét korlátok közé szorítani.[12]
Abraham Kaplan szerkesztés
Abraham Kaplan 1964-ben jelentette meg írásban a következőt: Adj egy fiúnak egy kalapácsot, és azt fogja, hinni, hogy minden kalapálást igényel, amivel találkozik. Ezt a szerszám törvényének nevezte.[13]
1962-ben Abraham Kaplan filozófiaprofesszor az American Educational Research Association bankettjén, az UCLA által biztosított helyszínen tartott beszédében már megemlítette a fenti felismerést. A háromnapos eseményről a Journal of Medical Education egy cikke számolt be. Eszerint Kaplan sürgette, hogy a kutatók mindig jól gondolják meg, hogy mely kutatási módszereket választják. Mivel az, hogy bizonyos módszerek kézenfekvők, vagy ezt tanulták, még nem biztosítja, hogy ezek a módszerek megfelelőek lesznek minden problémára. Ezután említette meg a szerszám törvényét.
Kaplan a The Conduct of Inquiry: Methodology for Behavioral Science (1964) cikkében is megemlítette a szerszám törvényét a kutatással kapcsolatban. Nem meglepő, hogy a kutatók úgy fogalmazzák meg a problémafelvetést, ahogy azt azok a technikák igénylik, amelyekben ők járatosak. A The Library Quarterly egy 1964-es cikkében ismét idézte a törvényt, egy hasonló megfogalmazással a tudomány szempontjából.[12]
Tomkins és Colby szerkesztés
Az 1963-ban megjelent Computer Simulation of Personality: Frontier of Psychological Theory című esszégyűjteményben Silvan Tomkins arra jutott, hogy van egy tendencia, hogy ahelyett, hogy az eszközöket igazítanák a munkákhoz, a munkákat igazítják az eszközökhöz. Ha valakinek kalapácsa van, akkor szögeket keres; ha pedig adott tárkapacitású számítógépe, de érzelmek nélkül, akkor inkább emlékezéssel és problémamegoldással foglalkozik, mint érzelmekkel. Kenneth Mark Colby ugyanebben a könyvben ezt írta: Ezt állítja a szerszám első törvénye: Ha egy fiúnak adsz egy kalapácsot, akkor hirtelen azt hiszi, hogy mindent meg kell kalapálnia. A számítógép-program lehet a mi kalapácsunk, de ki kell próbálnunk. Nem lehet csak karosszékben gondolkodni arról, hogy lesz-e értéke.[12]
Abraham Maslow szerkesztés
Maslow kalapácsa, népszerűen: Ha a kalapács az egyetlen szerszámod, mindent szögnek nézel, és ennek változatai 1966-ban jelent meg Maslow The Psychology of Science című könyvében. Abraham Maslow autómosó gépekről írt, amelyek bonyolult és kifinomult gépek, de mindent megmosandó autóként kezelnek. Ehhez hasonlította azt a helyzetet, amikor a kalapács az egyetlen szerszám.[2][12]
Robert Kagan szerkesztés
Robert Kagan történész egy 2003-ban megjelent könyvében a törvény megfordítását javasolta: Ha nincs kalapácsod, akkor nem akarod azt, hogy bármi is szögnek nézzen ki. Kagan szerint ez fejezi ki a második világháború utáni Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti katonai szemlélet különbségét.[14]
Lee Loevinger szerkesztés
Lee Loevinger, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság tagja 1967-ben megalkotta saját hasonló törvényét az ellenállhatatlan használatról: Ha van egy kormányzati ügynökség, akkor az azt bizonyítja, hogy valamit szabályozni kell.
Warren Buffett 1984-ben kritizálta a pénzügyi piacok tudományos tanulmányozását, mivel nem megfelelő matematikai eszközöket használtak. Szerinte a matematikai eszközökre nem lenne szükség, de mivel itt vannak az adatok, és a kutatóknak sok fáradságába került, hogy megtanulják a matematikai módszereket, azért szükségesnek tartják azokat használni.[12]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Richard W. Brislin. Cross-Cultural Research Methods: Strategies, Problems, Applications, Environment and Culture. Springer, 73. o. (1980). ISBN 978-0-306-40367-5
- ↑ a b Abraham H. Maslow. The Psychology of Science, 15. o. (1966)
- ↑ Bruce Klatt. The ultimate training workshop handbook. McGraw-Hill Professional, 4. o. (1999). ISBN 978-0-07-038201-5
- ↑ Timothy J. Cartwright. The management of human settlements in developing countries: case studies in the application of microcomputers. Taylor & Francis, 230. o. (1990). ISBN 978-0-415-03124-0
- ↑ Winther, Rasmus Grønfeldt (2014). James and Dewey on Abstraction. The Pluralist 9 (2), p. 20 http://philpapers.org/archive/WINJAD.pdf
- ↑ a b Thomas J. McQuade. Science and Markets as Adaptive Classifying Systems, Cognition and Economics. Emerald Group Publishing, 77. o. (2006). ISBN 978-0-7623-1378-5
- ↑ Fortunes files - freebsd
- ↑ AntiPatterns: Refactoring Software, Architectures, and Projects in Crisis. Wiley, 111. o. (1998). ISBN 978-0-471-19713-3
- ↑ Avoiding the law of the instrument. Jose M . Jose M. [2022. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 23.)
- ↑ The “Law of the instrument”. The Economy of Meaning . The Economy of Meaning. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ Green, Jonathon. Dictionary of Slang. Cassell (1998)
- ↑ a b c d e If Your Only Tool Is a Hammer Then Every Problem Looks Like a Nail. Quote Investigator . Quote Investigator. (Hozzáférés: 2017. április 18.)
- ↑ Abraham Kaplan. The Conduct of Inquiry: Methodology for Behavioral Science. San Francisco: Chandler Publishing Co, 28. o. (1964)
- ↑ Of Paradise and Power: America and Europe in the New World Order. Vintage Books (2004. január 1.). Hozzáférés ideje: 2017. május 8.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Law of the instrument című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.