Aranykoronás repülőkutya

emlősfaj

Az aranykoronás repülőkutya (Acerodon jubatus) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik legnagyobb testű faja.

Aranykoronás repülőkutya
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Nagy denevérek (Megachiroptera)
Család: Repülőkutyafélék (Pteropodidae)
Gray, 1821
Nem: Acerodon
Faj: A. jubatus
Tudományos név
Acerodon jubatus
(Eschscholtz, 1831)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Ez a repülőkutyafaj a Fülöp-szigeteken őshonos. Korábban Palawan szigetének kivételével az egész szigetvilágban elterjedt faj volt. A növekvő vadászat miatt mára kizárólag Mindanao szigetének déli részén, Sarangani tartományban él nagyobb számban.

Esőerdőkben és mangrovemocsarakban fordul elő, egészen 1100 méter tengerszint feletti magasságig.

Megjelenése szerkesztés

Az aranykoronás repülőkutya a denevérek (Chiroptera) rendjének egyik legnagyobb faja. Farka hiányzik, mint a repülőkutyafajok többségénél. Szárnyfesztávolsága az 1,55 métert is elérheti. A felnőtt egyedek súlya 0,7 és 1,2 kilogramm között változik.[1]

Az, hogy pontosan melyik is a legnagyobb testű denevérfaj, nem teljesen tisztázott - az indiai repülőkutya (Pteropus giganteus) és az óriás repülőkutya vagy kalong (Pteropus vampyrus) is hasonló méretekkel bír.

Szőrzete sötétbarna színű. Jellemző bélyege, melyről a nevét is kapta, fejének és nyakának aranysárga színe. Sokszor még a vállai is sárgásak.

Életmódja szerkesztés

Elsősorban éjszaka aktív faj. A nappali időszakot nagy kolóniákba tömörülve kis, partmenti szigetek fáin tölti. Az 1930-as években érkeztek jelentések, melyek 150.000 egyedből álló óriási kolóniákról is beszámoltak. Mára a vadászat miatt a kolóniák jóval kisebbek.

Az egyedek éjszaka indulnak táplálékkereső útjaikra. Ilyenkor igen nagy távolságokat is megtesznek, sokszor átrepülnek a tenger felett is. Tápláléka, mint a legtöbb repülőkutyafajnak, kizárólag gyümölcsökből áll. Javarészt fügéket fogyaszt.

Szaporodása szerkesztés

Szaporodási szokásai kevésbé ismertek. Évente egyszer - többnyire májusban vagy júniusban - ellik a nőstény. Alkalmanként mindig egyetlen utódot hoz a világra. Ivarérettségét kétéves korára éri el.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az aranykoronás repülőkutya a repülőkutyafélék egyik leginkább veszélyeztetett faja. Elsősorban életterének elvesztése és a húsa miatti vadászat fenyegeti. Mára a Fülöp-szigetek legtöbb részéről kihalt, vagy állományai drasztikusan lecsökkentek. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt veszélyeztetettnek tekinti.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kunz, T., Jones, D. (2000). „Pteropus vampyrus”. Mammalian Species 642, 1–6. o. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:<0001:PV>2.0.CO;2 10.1644/1545-1410(2000)642<0001:PV>2.0.CO;2. (Hozzáférés: 2012. december 29.)  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés