Főmenü megnyitása

Archaikus magyar betűkapcsolatok listája

Sok régi magyar tulajdonnévben archaikus (régies) írásmód őrződött meg, melyek a magyar írásmód valamely korábbi állapotára utalnak.

MagánhangzókSzerkesztés

  • AA, AÁ = [á] (Gaal ~ Gaál, Paál)
  • EÉ = [é] (Veér)
  • J = [i] (Bezerédj)
  • EO = [ö] (Georch)
  • EÖ = [ö] vagy [ő] (Eötvös, Weöres [vörös], Geörch, Beöthy)
  • EŐ = [ő] (Sebeők)
  • EW = [ö] vagy [ő] (Thewrewk, Dessewffy [dezsőfi])
  • OÓ = [ó] (Soós)
  • UU = [u] (Kuun)
  • Ú = [u] (Kún)
  • szó végi Y = [i] (Kölcsey, Ady, Fáy, Vay)[1]

MássalhangzókSzerkesztés

  • CH = [cs] (Madách, Széchenyi, Damjanich, Festetich)
vagy [h] (Kulich)
  • CZ = [c] (Czuczor, Rácz, Czibor, Czakó)
  • CZ = [cs] (Czoma, Mikecz, Czombor)
  • FF = [f] (Pálffy, Lórántffy)
  • GH = [g] (Balogh, Verseghy, Végh, Ágh)
  • H = [Ø] (Imreh, Szuh)
  • LL = [l] (Széll)
  • PP = [p] (Papp)
  • S = [sz] (Esterházy)
  • S, SS = [zs] (Jósika, Pais, Sigray, Kolosváry)
  • SS = [zs] (Dessewffy [dezsőfi])
vagy [s] (Kossuth, Kiss, Wesselényi, Nádass)
  • TH = [t] (Csáth, Thököly, Horváth)
  • TI = [ci] (Szervátiusz)
  • TS = [cs] (Takáts, Babits, Batsányi, Tsétsi)
  • TTHY = [tty] (Batthyány)
  • TZ = [c] (Atzél, Metz, Rátz)
  • W = [v] (Wesselényi, Wass)
  • Y = [j] (Zay)
  • Z = [c] (Zigány)
vagy [sz] (Cházár [császár])

JegyzetekSzerkesztés

  1. A -ny és -ly végződés ejtése attól függ, hogy az y az ny, ly kettős betű része vagy az [i] hang archaikus formája-e. Az előbbi esetben a kiejtés [ny], illetve [j] (például: Arany, Király), az utóbbi esetben pedig [ni], illetve [li], például: Kuny, Thököly. Kivétel a Batthyány név, amelynek mai kiejtése [battyányi], bár eredeti ejtése ennek is [battyáni] volt (lásd: Batthyány család).