Főmenü megnyitása

A Ardipithecus ramidus egy kihalt Hominin faj ami az Ardipithecus nembe tartozik, a nem másik faját az Ardipithecus kadabbát az alfajának tekintették 2004-ig.[1]

Infobox info icon.svg
Ardipithecus ramidus
Evolúciós időszak: késő miocén - kora pliocén, 5 millió évvel ezelőtt
Ardi koponyája
Ardi koponyája
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Alcsalád: Homininae
Nemzetség: Hominini
Alnemzetség: Australopithecina
Nem: Ardipithecus
Faj: A. ramidus
Tudományos név
Ardipithecus ramidus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ardipithecus ramidus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ardipithecus ramidus témájú kategóriát.

1994-ben nevezték el. Az első kövület 4,4 millió éves két vulkáni réteg közötti rétegtani helyzete alapján.[2]

Mint a legtöbb emberszabású, de ellentétben az összes korábban elismert homininával egy fogó nagylábujja volt a fákon való mozgáshoz adaptálódva. Nincs megerősítve hogy a csontvázának mennyi más jellemzője tükrözi az adaptálódását a két lábon járásra a földön. Mint később a hominináknak az Ardipithecusnak is redukált szemfogai voltak.

1992-1993-ban fedezték fel az első A. ramidus kövületeket tizenhét töredéket, beleértve a koponyát, az állkapcsot, a fogakat és a kar csontjait az Afar depresszióban, a Middle Awash folyó völgyében, Etiópiában. Több töredéket nyertek ki 1994-ben, összesen a teljes csontváz 45%-át. 1999 és 2003 között kilenc egyed fogait és csontjait találták meg As Dumanál Etiópia Afar-régiójának nyugati szélén.[3] A kövületek 4.35-4.45 millió évesek.[4]

Kis agya volt 300 és 350 cm3 közötti. Ez némileg kisebb mint a modern Bonobóké vagy nőstény közönséges csimpánzé, de sokkal kisebb mint az australopithecineké mint Lucy (~ 400-550 cm3), és nagyjából a 20% modern Homo sapiensének. Az állkapcsa sokkal előreállóbb volt mint a modern emberé.[5]

A fogairól hiányzott a más majmoknál előforduló specializáció, és azt sugallja hogy általános mindenevő és gyümölcs evő volt, a tápláléka nem függött nagyon a lombozattól, rostos növényi anyagoktól (gyökerektől, gumóktól, stb), vagy a kemény és vagy abrazív ételtől. A felső szemfog mérete az A. ramidus hímeknél nem különbözött határozottan a nőstényekétől. A felső szemfogaik kevésbé élesek voltak mint a modern közönséges csimpánzoké részben azért mert redukált volt a szemfog mérete, mivel a nagyobb felső szemfogakat élesíthették a kopás ellen az alsó szájban elhelyezkedő fogak. A felső szemfog jellemzői az A. ramidusnál ellentétben vannak a közönséges csimpánzoknál megfigyelt szexuális dimorfizmussal, ahol a hímeknek lényegesen nagyobb és élesebb felső szemfogaik vannak mint a nőstényeknek.[6]

A térkép a felfedezések helyszíneit mutatja

A felső szemfogának kevésbé kifejezett jellegét arra használták hogy az A. ramidus és több ősi homonida szociális viselkedésére következtessenek. Különösen arra használták hogy azt javasolják hogy a homonidák és az afrikai majmok utolsó közös ősét viszonylag kis hímek közti és csoporton belüli agresszió jellemezte. Ez feltűnően eltér a közönséges csimpánzok szociális mintáitól, amikben a hímek közötti és a csoporton belüli agresszió tipikusan magas. A kutatók egy 2009-es tanulmányban az mondták hogy ez az állapot "veszélyezteti az élő csimpánzok magatartási modellként való használatát az ősi emberszabású állapothoz."

Később élt mint az ember és a csimpánz utolsó közös őse, és így nem teljesen képviseli azt. Mindazonáltal bizonyos szempontból eltért a csimpánzoktól ami arra utal hogy a közös ős különbözött a modern csimpánzoktól. Miután a csimpánz és az ember származási vonalak elágaztak mindkettő lényeges evolúciós változáson ment keresztül. A csimpánz lábak a fa megfogásra specializálódtak, az pedig A. ramidus láb jobban megfelel a járásnak. Az A. ramidus szemfoga kisebb, és egyenlő a hímek és nőstények között ami a redukált hím hím konfliktusokat sugallja megnövekedett pár kötődéssel, és megnövekedett szülői törődéssel. "Így az alapvető reproduktív és szociális viselkedési változások valószínűleg hosszú idővel az agyméret növekedése és a kőeszközhasználat előtt jelentek meg," a kutatócsapat következtetése szerint.

ArdiSzerkesztés

1994-ben fedezték fel az Ardi becenevű viszonylag teljes A. ramidus csontvázat. Kis agyú 50 kilogramm nőstény volt, a csontváz tartalmazta a koponya túlnyomó részét és a fogakat, valamint a medencét, a kezeket és a lábakat. Etiópiában fedezték fel az Afar sivatagban az Awash régió közepén. A lelet rétegtana alapján 4,4 millió éves.

A leírói szerint az emberi evolúció egy eddig kevéssé ismert szakaszát világítja meg, több mint egy millió évvel idősebb Lucynál (Australopithecus afarensis), az ikonikus korai emberős jelölt 3 200 000 évvel ezelőtt élt 1974-ben fedezték fel éppen 74 km távolságra Ardi felfedezési helyétől. Azonban mert az "Ardi" csontváz nem több mint 200 000 évvel idősebb, mint a legkorábbi Australopithecusok, és előfordulhat hogy fiatalabb azoknál, ezért néhány kutató kétségbe vonja azt, hogy az Australopithecusok közvetlen őse. Néhány kutató arra következtet a medencéje, a végtagjai formája és a nagylábujja alapján, hogy fakultatív kétlábú volt: két lábon járt, amikor a földön mozgott, de négy lábon, mikor a faágakon mozgott.[7][8][9] Primitívebb járóképessége volt, mint a későbbi hominidáké, és lehet, hogy nem tudott járni vagy futni hosszú távolságokon. A fogai azt sugallják hogy mindenevő volt, általánosabban mint a modern majmok.[7][10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Haile-Selassie, Yohannes (2004. november 10.). „Late Miocene Teeth from Middle Awash, Ethiopia, and Early Hominid Dental Evolution”. Science 303 (5663), 1503–1505. o. DOI:10.1126/science.1092978. PMID 15001775.  
  2. (1994) „Australopithecus ramidus, a new species of early hominid from Aramis, Ethiopia”. Nature 371 (6495), 306–312. o. [2013. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/371306a0. PMID 8090200. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.)  
  3. New Fossil Hominids of Ardipithecus ramidus from Gona, Afar, Ethiopia. [2008. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 30.)
  4. Indiana University News Release: Anthropologists find 4.5 million-year-old hominid fossils in Ethiopia. [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 30.)
  5. Suwa, G (2009. október 2.). „The Ardipithecus ramidus skull and its implications for hominid origins”. Science 326 (5949), 68, 68e1–68e7. o. DOI:10.1126/science.1175825. PMID 19810194.  
  6. Suwa, G (2009. október 2.). „Paleobiological implications of the Ardipithecus ramidus dentition”. Science 326 (5949), 69, 94–99. o. DOI:10.1126/science.1175824. PMID 19810195.  
  7. a b White, Tim D. (2009. november 10.). „Ardipithecus ramidus and the Paleobiology of Early Hominids”. Science 326 (5949), 75–86. o. DOI:10.1126/science.1175802. PMID 19810190.  
  8. Jamie Shreeve: Oldest Skeleton of Human Ancestor Found. National Geographic Magazine, 2009. október 1. [2009. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  9. Ann Gibbons: Ancient Skeleton May Rewrite Earliest Chapter of Human Evolution. Science magazine. [2009. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  10. Amos, Jonathan. „Fossil finds extend human story”, BBC News, 2009. október 1.