Arkamaniqo

meroéi kusita király

Arkamaniqo (görögös formában: (I.) Ergamenész; uralkodott: kb. i. e. 270260 körül) núbiai kusita király, a meroitikus időszak első uralkodója.

Arkamaniqo
(I.) Ergamenész
előd
Núbia
kusita uralkodója
utód
Szabrakamani
Amaniszlo

Arkamaniqo ábrázolása piramisában
Arkamaniqo ábrázolása piramisában

Uralkodása i. e. 270–260 körül
Prenomen
<
raXnmib
>

Hnumibré[1]
Nomen
<
imn
n
A26rk
k
>

Arkamaniqo[1]
Sírja Dél-Begravija 6.
A Wikimédia Commons tartalmaz Arkamaniqo témájú médiaállományokat.

UralkodásaSzerkesztés

Egyetlen, teljes bizonyossággal neki tulajdonítható említése a begaravijai déli temetőben álló piramisából származik (S 6 piramis).[2] Emellett számos tudós azonosnak tartja az Ergamenész nevű núbiai királlyal, akit Diodórosz Szikülosz említ Bibliotheca historica című művében.[3] Diodórosz Knidószi Agatarkhidészt idézve beszánol arról, hogy a nagy hatalmú papság Ergamenész halálát akarta, hogy kedvére tegyen az isteneknek, a király azonban, mivel neveltetése során hellenisztikus műveltséget kapott, erős akaratával elkerülte sorsát és legyőzte a papságot.[4]

A legfurcsábbak azonban a körülmények, amelyek a király halálát övezik. Meroéban a papok, akik buzgók az istenek imádatában és tiszteletében és a társadalom legmagasabb legbefolyásosabb osztályát alkotják, üzenetet küldenek a királynak, s megparancsolják neki, hogy haljon meg. Úgy tesznek, mintha ez egy istenek által küldött orákulum lenne, és a halhatatlanok parancsát halandók nem hagyhatják figyelmen kívül. (…) A régi időkben a királyok alá voltak vetve a papoknak, (így) anélkül, hogy akár a kar vagy bármilyen fegyver ereje legyőzte volna őket, a saját szellemüket bírta le ez a babonaság. II. Ptolemaiosz korában azonban Ergamenész, az etiópok királya, aki görög neveltetést kapott, elsőként szembe mert szállni ezzel a paranccsal. Királyhoz méltó elszántsággal, fegyveres erővel ment el a tiltott helyre, ahol az etiópok arany temploma állt, és az összes papot legyilkoltatva eltörölte ezt a tradíciót és a saját szándéka szerinti szokásokat vezetett be.
– Agatarkhidész idézete Szicíliai Diodórosznál (Diodoros Siculus) 3.6.1-4

A modern kutatás és forráskritikai elemzés ugyan elveti a leírt esemény szó szerinti értelmezését, de forrás mindenképpen belső harcokra utal. A Diodórosz által leírtakat ma úgy értelmezik, hogy dinasztiaváltás ment végbe, és Arkamaniqo a legnagyobb valószínűséggel erőszakos módon ragadta magához a hatalmat a Napata időszak utolsó uralkodóitól. Ugyancsak feltűnő, hogy a király uralkodói nevéül XXV. dinasztia korabeli Amaszisz egyiptomi fáraó nevét választotta, aki szintén erőszakosan került hatalomra.

Arkamaniqo trónra lépésével nyilvánvaló vált, hogy a Kusita királyság hatalmi centruma, Napata környékéről végérvényesen a birodalom délebbi, butanai (Atbara és a Nílus közötti) területre tolódott. Ez a politika a ősi napatai királyi temetők felhagyásában is megnyilvánult, és a abban, hogy ez az uralkodó Meroé város mellett építette fel piramisát a begrawiyahi déli temetőben. Így számos tudós Arkamaniqót tartja a núbiai történelem meroéi korszaka első uralkodójának; ez az a korszak, amikor az afrikai hatás egyre erősebbé vált a királyságban.[3]

Amennyiben Arkamaniqo valóban azonos Ergamenésszel, úgy fontos támpontot nyújt a núbiai történelmi események datálásához, mivel Diodórosz II. Ptolemaiosz (i. e. 285–246) kortársának tartja.[4] A legtöbb núbiai uralkodót nehéz pontosan datálni, és sorrendjüket sem egyszerű felállítani. A görög kultúra, amelyből Diodórosz szerint Ergamenész erős akarata ered, a ptolemaida királyság görög-egyiptomi kultúráját jelentheti.[5]

ForrásokSzerkesztés

  • Török, László. Between Two Worlds: The Frontier Region Between Ancient Nubia and Egypt 3700 BC - 500 AD. Brill (2008. április 5.). ISBN 978-90-04-17197-8 

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b von Beckerath, Jürgen. Handbuch der Ägyptischen Königsnamen (German nyelven). Mainz am Rhein, Von Zabern (1999). ISBN 3-8053-2591-6  pp. 276-77
  2. Török, László. Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen (1996. április 5.). ISBN 8291626014 , pp. 566–67
  3. a b Török (2008), pp. 389–90
  4. a b Hoskins, George Alexander. Travels in Ethiopia, Above the Second Cataract of the Nile; Exhibiting the State of That Country, and Its Various Inhabitants, Under the Dominion of Mohammed Ali; and Illustrating the Antiquities, Arts, and History of the Ancient Kingdom of Meroe; With a Map, and Ninety Illustrations of the Temples, Pyramids, etc. of Meroe, Gibel-El-Birkel, Solib, etc. from Drawings Finished on the Spot, by the Author, and an Artist Whom He Employed. Longman, Rees, Orme, Brown, Green, & Longman, 314. o. (1835) 
  5. Török (2008), p. 511

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arakamani című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.