Arnekhamani

	Arnekhamani
	Arnekhamani Apedemak templomában, Muszavvarát esz-Szufrában.
Uralkodása	i. e. 3. század vége
Gyermekei	Arqamani
Sírja	Meroé, Beg. N 53 (?)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Arnekhamani témájú médiaállományokat.

Arnekhamani núbiai kusita uralkodó volt a meroéi korszakban, az i. e. 3. század végén.

Főleg a Muszavvarát esz-Szufra-i templomegyüttesben folytatott építkezéseiről ismert. Ő építtette itt a fő templomegyüttest, amelynek befejezésére azonban már nem került sor; valószínű, hogy az uralkodó meghalt, mielőtt befejezhette volna az építkezést.

Arnekhamani az egyiptomi fáraókéhoz hasonló titulatúrát vett fel. Három neve maradt fenn: születési neve, az Arnekhamani mellett uralkodói neve, a Heperkaré („Ré kájának megnyilvánulása”) és Hórusz-neve, a Kanaht Merimaat („Az erős bika, Maat kedveltje”). Születési nevéhez számos jelzőt toldott, melyeket uralkodása során többször változtatott: először az „Ámon kedveltje” került mellé, majd az „éljen örökkön örökké, Ámon kedveltje”, végül az „éljen örökkön örökké, Ízisz kedveltje”. IV. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó (i. e. 221–204 BC) szintén az „Ízisz kedveltje” nevet viselte, lehetséges, hogy ez hatással volt Arnekhamani nevére, ami segít időben elhelyezni őt.^[5]

A templomegyüttesben említik Arnekhamani feleségét és fiát is; csak utóbbinak a neve maradt fenn: Arki. A herceg „az ipeber-anhi Ízisz papja” volt (Ipeber-anh Muszavvarát esz-Szufra ókori neve), és talán azonos Arqamani királlyal, aki így Arnekhamani utóda lehetett.^[6]

Apedemak temploma
Arnekhamani
Arnekhamani
Arka, Arnekhamani fia, talán a későbbi Arqamani^[7]

Jegyzetek

↑ Studien Zum Antiken Sudan: Akten Der 7. Internationalen Tagung Für Meroitische Forschungen Vom 14. Bis 19. September 1992 in Gosen/bei Berlin (angol nyelven). Otto Harrassowitz Verlag, 631. o. (1999. november 7.). ISBN 978-3-447-04139-3
↑ Historical Dictionary of Ancient and Medieval Nubia (angol nyelven). Scarecrow Press, 46. o. (2003. november 7.). ISBN 978-0-8108-6578-5
↑ Hellenizing Art in Ancient Nubia 300 B.C. - AD 250 and Its Egyptian Models: A Study in "Acculturation" (angol nyelven). BRILL, 432. o. (2011. november 7.). ISBN 978-90-04-21128-5
↑ von Beckerath, Jürgen. Handbuch der Ägyptischen Königsnamen (german nyelven). Mainz am Rhein, Von Zabern, 276-77. o. (1999). ISBN 3-8053-2591-6
↑ Török László (1996). Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen. ISBN 8291626014., pp. 580-81
↑ Török László (1996). Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen. ISBN 8291626014., p. 582
↑ Török László (1996). Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen. ISBN 8291626014, p. 582

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Arnekhamani című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1] Studien Zum Antiken Sudan: Akten Der 7. Internationalen Tagung Für Meroitische Forschungen Vom 14. Bis 19. September 1992 in Gosen/bei Berlin (angol nyelven). Otto Harrassowitz Verlag, 631. o. (1999. november 7.). ISBN 978-3-447-04139-3

[2] Historical Dictionary of Ancient and Medieval Nubia (angol nyelven). Scarecrow Press, 46. o. (2003. november 7.). ISBN 978-0-8108-6578-5

[3] Hellenizing Art in Ancient Nubia 300 B.C. - AD 250 and Its Egyptian Models: A Study in "Acculturation" (angol nyelven). BRILL, 432. o. (2011. november 7.). ISBN 978-90-04-21128-5

[beck-4] von Beckerath, Jürgen. Handbuch der Ägyptischen Königsnamen (german nyelven). Mainz am Rhein, Von Zabern, 276-77. o. (1999). ISBN 3-8053-2591-6

[5] Török László (1996). Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen. ISBN 8291626014., pp. 580-81

[6] Török László (1996). Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen. ISBN 8291626014., p. 582

[7] Török László (1996). Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II. Bergen. ISBN 8291626014, p. 582

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]