Ninurta

(Asztabisz szócikkből átirányítva)

Ninurta (DNIN.UR.TA) a sumerek és akkádok nyelvén is azonos néven tisztelt ősi istenalak. Ősisége miatt szövevényes mondaköre alakult ki, több istennel azonosult, így a legrégebbi sumer időkben Ningírszu és Ninib, majd a későbabiloni időkben Nergal egyik alakjává vált. Lagasban Gírszu ura (Ningírszu), Nippurban a legfőbb istentriász tagja (Enlil és Ninlil mellett). Nippurban Ugallut, Lagasban Baut tisztelték feleségeként. A legelterjedtebb változat szerint Enlil és Ninhurszag elsőszülött fia, testvérei Ningirszu, Nanse és Níszaba. Névetimológiájának érdekessége a NIN szó, amely kifejezetten istennők megnevezésében szerepel általában, lévén jelentése: nő, asszony. A név másik része talán kapcsolatban van Uras nevével.

Ninurta
Talán Ninurta ábrázolása egy asszír domborművön, bár lehetséges, hogy Adad szerepel rajta
Talán Ninurta ábrázolása egy asszír domborművön, bár lehetséges, hogy Adad szerepel rajta
Nem férfi
Szülei

Házastárs
Testvér Nergal
A Wikimédia Commons tartalmaz Ninurta témájú médiaállományokat.

A köztes időkben a mezőgazdasági munkák istene (talán eredetileg napisten volt), gyógyító, aki a betegségeket okozó démonok hatalmát megtöri. Ninlil helyett a déli szél ura lett. Önálló istenalakok is keletkeztek megjelenési formáiból, mint a szárnyas oroszlán, Sédu.

Az asszírok idején népszerű maradt, négy uralkodó a nevébe is felvette (I. és II. Tukulti-Ninurta, Ninurta-apal-Ékur, Ninurta-Tukulti-Assur). Kalhuban külön temploma épült. A település mai neve Tell-Nimrud, talán innen ered a mitikus vadászkirály, Nimród neve is. Ninurta Assurral csaknem azonos tiszteletben részesült, miközben egyébként az asszíroknak is volt saját időjárásistenük Adad személyében. Adad tisztele is kimutatható már a legkorábbi időkben, hiszen az óasszír korban, az i. e. 19. században már asszír fejedelmek viselték a nevét.

A hurrik Asztabisz néven, a hettiták Zababa vagy Zamama olvasatú írásjelekkel írták, és Vurunkatte néven tisztelték. Ennek oka, hogy Ninurta jelképévé vált a sasfejű Zababa hadisten is. Az Ullikummi mítoszban kap szerepet. Itt az első, sikertelen támadásban a hetven isten harci szekereinek támadását vezeti.

A későbabiloni asztrológia megjelenésével a Szaturnusz bolygóhoz kapcsolták, a görögök Kronosszal azonosították, ezért a rómaiak Saturnusszal.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Helmut Freydank: Lexikon Alter Orient. Ägypten * Indien * China * Vorderasien, VMA-Verlag, Wiesbaden 1997. ISBN 3-928127-40-3
  • Brigitte Groneberg: Die Götter des Zweistromlandes. Kulte, Mythen, Epen, Artemis & Winkler, Stuttgart 2004. ISBN 3-7608-2306-8
  • Knaurs Lexikon der Mythologie, ISBN 3-8289-4155-9