Az Atari Games Corporation amerikai játéktermi játék-gyártó cég volt. A vállalat eredetileg az Atari, Inc. érmés játéktermi játékaiért felelős divíziója volt, azonban 1984-ben különálló cég lett.

Atari Games Corporation
Típus Magán
Jogelőd Atari, Inc.
Alapítva 1984. július 2.
Megszűnt 2003. február 7. (feloszlatja a Midway)
2013. október 2. (teljes felszámolás)
Jogutód Warner Bros. Interactive Entertainment
Székhely  USA, Kalifornia, Milpitas
Cím 675 Sycamore Dr.
Vezetők Dan Van Elderen (elnök)
Ed Logg
Alapító Warner Communications
Iparág Játékterem
Videójáték
Tulajdonos Warner Communications (1984–1985)
Namco (1985–1986)[* 1]
Time Warner Interactive (1993–1996)
Midway Games (1996–2003)
Termékek Gauntlet
Marble Madness
Paperboy
Klax
Alkalmazottak száma 700
Anyavállalata
  • Warner Communications
  • Namco
  • Time Warner Interactive
  • Midway Games
Leányvállalatai Tengen
Atari Games Corporation (USA)
Atari Games Corporation
Atari Games Corporation
Pozíció az USA térképén
é. sz. 37° 24′ 36″, ny. h. 121° 54′ 56″Koordináták: é. sz. 37° 24′ 36″, ny. h. 121° 54′ 56″
Az Atari Games Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Atari Games Corporation témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Amikor a Warner Communications divíziójaként működő Atari Inc. több mint 500 millió dollár veszteséget termelt 1983. első három negyedévében, akkor az érmés játéktermi divíziója volt az egyetlen, ami profitot hozott.[1] 1984-ben a Warner eladta az Atari fogyasztói termékekkel foglalkozó divízióját Jack Tramielnek;[2] aki az így létrejött új céget Atari Corporation névre keresztelte. A Warner megtartotta a vállalat érmés játéktermi részlegét és átnevezte azt „Atari Games”-re.[3] A Tramiel és a Warner Communications közötti megállapodás értelmében az Atari Games semmi esetben sem hagyhatta el a Games szót a nevéből és az Atari márkanevet egyáltalán nem használhatta a fogyasztói termékek, így a számítógépes és konzolos videójátékok piacán. Az Atari Games átvette a régi Atari Inc.-nél dolgozó alkalmazottak többségét és a legtöbb az átalakulás előtt megkezdett projektet folytatni tudta. Az Atari Corp. ezzel szemben befagyasztotta a projektjeit és megritkította a személyzetét és műveleteit. 1985-ben a Namco többségi részesedést vásárolt az Atari Gamesből, azonban hamar érdeklődését vesztette egy amerikai leányvállalat irányítása iránt. 1987-ben a Namco eladta a részvényeit, részben vissza a Warnerner, részben pedig a Nakadzsima Hidejuki, az Atari Games későbbi elnöke által irányított dolgozói csoportjának.[4]

Az Atari Games folytatta a játéktermi játékok és egységek gyártását, illetve 1988-ban a Tengen márkanév alatt a Nintendo Entertainment Systemre is elkezdett kazettákat gyártani, köztük a Tertist is. A Nintendo és az Atari Games között az 1980-as évek végén hosszadalmas persorozat indult, köztük a Tetris feletti jogok, illetve a 10NES tiltóchip kijátszása miatt, ami azt korlátozta, hogy külsős cégek játékkazettákat gyártsanak a rendszerre a Nintendo engedélye nélkül. Az ügyet 1994-ben zárták le; az Atari Gamest pénzbeli kártérítésre és a licencfeltételek betartására kötelezték.[5]

1989-ben a Warner Communications egyesült a Time Inc.-kel, megalapítva ezzel a Time Warnert. 1993-ban a Time Warner többségi részesedést vásárolt az Atari Gamesben és azt a Time Warner Interactive nevű divíziójának leányvállalatának sorolta be. Ugyan az Atari Games megtartotta az identitását az új tulajdonos alatt, azonban a Tengent feloszlatták a Time Warner Interactive márkanév javára.[6] 1994. közepén az Atari Games, a Tengen és a Time Warner Interactive neveket a Time Warner Interactive címszó alatt egyesítették.[7]

1996 áprilisában miután Nolan Bushnell Atari-társalapító sikertelenül megpróbálta felvásárolni az Atari Gamest, eladták azt a WMS Industriesnak, a Williams, a Bally és a Midway játéktermi márkák tulajdonosának.[8][9] Dan Van Elderen, az Atari Games elnökének elmondása szerint 1995-ben a Time Warner elhatározta, hogy kilép a videójáték-iparból és arra utasította az Atari Games vezetőségét, hogy találjanak vevőt a cégre. Ez meglepte Elderent, hiszen általában az anyacég keres vevőt a leányvállalataira.[3]

1998. április 6-án a WMS Industries a videójátékos birtokait Midway Games név alatt különálló vállalatként elkülönítette,[6] ami utána átvette az Atari Games divízió irányítását. 1999 elején a Hasbro Interactive elkezdte feléleszteni az Atari márkanevet a fogyasztói termékek piacán, miután megszerezte azt a JTS Corporationtől.[10] A félreértések elkerülése érdekében az Atari Gamest 1999. november 19-én[6] átnevezték Midway Games Westre,[11] ezzel az Atari Games név használaton kívülre került.

2001-ben a Midway Games a piac zsugorodása miatt kilépett a játékteremiparból. Ennek ellenére a Midway Games West továbbra is készített játékokat az otthoni konzolok piacára, amíg 2003. február 7-én fel nem oszlott a gyenge játékeladások miatt.[6] Ugyan a Midway Games West ezek után érdemleges tevékenységet nem végzett, azonban a cég holdingszervezetként tovább működött a tulajdonai szerzői jog- és védjegy-tulajdonosaként. 2009 februárjában a Midway Games 11. cikkely szerinti csődvédelmet kezdeményezett, 2009 júliusában a Midway eszközeinek nagy részét eladták a Warner Bros. Interactive Entertainmentnek, ezzel újra visszakerültek az Atari Games-tulajdonok a Time Warnerhez.[12] A szervezet ennek ellenére egyéb jogi okok miatt 2013. október 2-ig továbbra is fennállt.

Az Atari Games által fejlesztett játéktermi játékok szerkesztés

Nem megjelent prototípusok szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Atari Games című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Megjegyzések szerkesztés

  1. A Warner Communications és a jogutódja, a Time Warner az után is kisebbségi részesedést birtokolt az Atari Gamesből miután a Warner többségi részesedést adott el abból a Namcónak. A Warner 1996-ig nem vált meg teljesen az Atari Gamestől.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Mace, Scott. „Can Atari Bounce Back?”, InfoWorld, 1984. február 27., 100. oldal (Hozzáférés ideje: 2015. január 18.) 
  2. Warner Sells Atari to Tramiel”, The New York Times, 1984. július 3. (Hozzáférés ideje: 2020. április 12.) 
  3. a b (1997. november 1.) „An Interview with Dan Van Elderen”. Next Generation (35), 82. o, Kiadó: Imagine Media.  
  4. McNeil, Steve. Hey! Listen!: A journey through the golden era of video games (angol nyelven). Headline, 104. o. (2019. április 18.). ISBN 9781472261342 
  5. „Atari's Full-Court Press”, GamePro, IDG, 1994. június 1., 184. oldal 
  6. a b c d A History of AT Games / Atari Games / Midway Games West. mcurrent.name . [2017. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  7. (1994. július 1.) „Time Warner's Family Reunion”. GamePro (70), 170. o, Kiadó: IDG.  
  8. (1996. május 1.) „Tidbits...”. Electronic Gaming Monthly (82), 17. o, Kiadó: Ziff Davis.  
  9. (1996. szeptember 1.) „Time Warner to Quit Game Business”. Next Generation (21), 15. o, Kiadó: Imagine Media.  
  10. Johnston, Chris: Atari Goes to Hasbro. GameSpot , 2000. április 8.
  11. Certificate of Amendment: Atari Games. California Secretary of State, 1999. december 22. [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  12. exv2w1. www.sec.gov . (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  13. (1996. december 1.) „Freeze”. Electronic Gaming Monthly (89), 150. o, Kiadó: Ziff Davis.  

További információk szerkesztés