Audacious osztály (repülőgép-hordozó)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 8.

Az Audacious osztály a Brit Királyi Haditengerészet kiválóan sikerült, erősen páncélozott repülőgép-hordozó osztálya volt a hidegháború idején. Két egységből állt: HMS Eagle (Sas) és HMS Ark Royal (Királyi Bárka). Szolgálati idejük alatt, többszöri átépítésük következtében a világ hadihajói közül méretre egyedül az amerikai szuper repülőgép-hordozók és az Iowa osztály csatahajói múlták felül őket. Hasonlóan az HMS Victorious hordozóhoz, jóval lehetséges üzemeltetési idejük lejárta előtt vonták ki őket a szolgálatból. Döntően a Royal Navy mint utóbb a Falkland-szigeteki háborúban kiderült, teljesen téves feltételezése okán, mely szerint a repülőgép-hordozók ideje az 1970-es évekre lejárt, így ezek elavult és teljesen felesleges, értéktelen hadihajóknak tekinthetőek.

Audacious osztály
HMS Eagle
HMS Eagle
HajótípusRepülőgép-hordozó
NévadóHMS Eagle
ÜzemeltetőBrit Királyi Haditengerészet Brit Királyi Haditengerészet
Építő
  • Cammell Laird
  • Harland and Wolff
Szolgálatba állítás1951
Általános jellemzők
Hossz245 m, szélesség: 34,4 m, merülés: 9,5 m, vízkiszorítás: 36 800 t sztenbderd, 46 000 t maximális (eredeti állapotban)
Hajtómű4 db turbina
Sebesség31 csomó
HatótávolságHMS Ark Royal

13 000 km 14 csomós sebesség mellett
HMS Eagle

13 000 km 18 csomós sebesség mellett
FegyverzetHMS Ark Royal
  • 16 db 113 mm-es ágyú
  • 52 db 40 mm-es légvédelmi ágyú

az 1969-es felújítás után

  • nincs

HMS Eagle

  • 16 db 113 mm-es ágyú
  • 61 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú

az 1964-es felújítás után

  • nincs
RepülőgépekHMS Ark Royal
  • 50 db (felújítás után: 38 db)
  • HMS Eagle

    • 60 db (felújítás után: 45 db)
    Páncélzat
  • övpáncél: 100 mm
  • fedélzet: 25-100 mm
  • hangárfalak: 25 mm
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Audacious osztály témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Története

    szerkesztés

    Eredetileg 4 egység épült volna meg a hajóosztályból. De a második világháború után csak két hajó készült el, a többit törölték. Az HMS Eagle-t (ex HMS Audacious) 1954 és 1955 között modernizálták és korszerű, a repülőgépek párhuzamos indítását és leszállását lehetővé tevő szögfedélzetet kapott. Ezután a hajót a Földközi-tengerre vezényelték, ahol részt vett a szuezi válság harci cselekményeiben. 1959 és 1964 között ismételten feújították. Az átépítések következtében az HMS Eagle sztenderd vízkiszorítása 45 000, maximális vízkiszorítása 53 390 tonnára nőtt.[1]

    Az HMS Ark Royal (ex HMS Irresistible) 1956-ban szintén átesett egy felújításon, és többek között eltávolították a hajó elején található négy db légvédelmi ikerágyús 114 mm-es lövegtornyokat, amelyek akadályozták a repülési műveleteket. 1959-ben tovább csökkentették a fedélzeti fegyverek számát és 1964-ben a megmaradtakat is leszerelték, valamint új radart kapott a hajó. 1966-ban pedig újra a dokkba került az egység, azért hogy átalakítsák úgy, hogy az új F–4 Phantom II gépek is felszállhassanak róla. Ezt az HMS Eagle esetében nem tették meg. Az átépítések következtében a hajó sztenderd vízkiszorítása 43 340 tonnára, maximális vízkiszorítása pedig 53 060 tonnára nőtt.[1]

    Az osztály hajói

    szerkesztés

    Eredetileg HMS Audacious lett volna az egység neve, de az osztály harmadik hajójának nevét kapta meg végül. 1946 márciusában bocsátották vízre, és 1972-ben vonták ki a hadrendből.

    Eredeti neve HMS Irresistible lett volna, a munkálatokat 1943-ban kezdték, 1950-ben bocsátották vízre és 1978-ban vonták ki a hadrendből.

    1942 augusztusában rendelték meg, később törölték, nevét az HMS Audacious kapta.

    HMS Africa

    szerkesztés

    1943 júliusában rendelték meg, majd módosított tervekkel újra megrendelték, mint a Malta osztály egyik egységét. Végül törölték.

    Repülőgépek

    szerkesztés
     
    HMS Ark Royal (R09)

    Képgaléria

    szerkesztés

    Fordítás

    szerkesztés

    Ez a szócikk részben vagy egészben az Audacious-Klasse (1946) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

    Külső hivatkozások

    szerkesztés