Az Oroszországi Föderáció Északi, Szibériai és Távolkeleti Őslakos Kis Létszámú Népeinek Egyesülete

oroszországi társadalmi szervezet

Az Oroszországi Föderáció Északi, Szibériai és Távolkeleti Őslakos Kis Létszámú Népeinek Egyesülete (orosz nyelven: Ассоциация коренных малочисленных народов Севера, Сибири и Дальнего Востока Российской Федерации; angol nyelven: Russian Association of Indigenous Peoples of the North, angol rövidítése: RAIPON) – 1990-ben alakult oroszországi társadalmi szervezet (obscsesztvennaja organyizacija), nonprofit szervezet. Székhelye Moszkvában van, részlegeket és képviseleteket tart, illetve tarthat fenn más oroszországi városokban is.

Oroszországban mintegy 40 északi őslakos kis létszámú népet tartanak nyilván a hivatalos listán.[1]

CéljaiSzerkesztés

Az alapszabályból kivonatolt néhány fő célja:

  • az OF fenti őslakos népeinek egyesítése
  • jogaik és érdekeik védelme
  • szellemi, kulturális, társadalmi, gazdasági fejlődésük előmozdítása
  • eredeti lakóhelyeik védelme, hagyományos életmódjuk és hagyományos gazdasági tevékenységük megőrzése és fejlesztése
  • történelmük, kulturális örökségük, nyelvük, szokásaik, hagyományaik megőrzése, mindezek megismertetésének elősegítése

TagságaSzerkesztés

Tagjai lehetnek

  • természetes személyek, akik az OF valamely fenti őslakos népéhez tartoznak
  • jogi személyek, – az OF fenti őslakos népeihez tartozó társadalmi szervezetek.

Fölvehetők a szervezetbe az OF más népeinek állampolgárai is, de társadalmi szervezetei nem. A tagokat egyenlő jogok illetik meg.

„Tagjai regionális és etnikai egyesülések, melyek 41 népet, összesen mintegy 250 ezer főt képviselnek.”[2] Az egyesület saját honlapján nincsenek feltüntetve tagok vagy tagszervezetek.

Szervezete, irányításaSzerkesztés

Az egyesület irányító szervei:

  • a közgyűlés – négy évente egyszer hívják össze; dönt a legfontosabb kérdésekről, megválasztja az elnököt és a koordinációs tanács tagjait
  • a koordinációs tanács – irányító testület, vezetője az egyesület elnöke; négy évre választják, évente legalább kétszer ülésezik
  • az elnökség – tagjai az elnök és az elnökhelyettesek; legalább negyedévenként ülésezik
  • az elnök – négy évre választják; tk. egyszemélyes végrehajtó szerv; vezeti az egyesület tevékenységét, képviseli az egyesületet és érdekeit a belföldi és külföldi intézményeknél és szervezeteknél, elnököl az elnökség, a koordinációs tanács és a kongresszus ülésein.

A szervezet munkáját felügyelő bizottság ellenőrzi.

  • 1997-től 2013-ig az egyesület elnöke Szergej Nyikolajevics Harjucsi (Jamali Nyenyecföld törvényhozó gyűlésének elnöke 2000–2015).[3]
1997-től egyik elnökhelyettese, 2001-től az első elnökehelyettese Pavel Vasziljevics Szuljandziga. Ugyanő volt az 1990-ben megalakult Kis Létszámú Őslakos Népek Egyesületének első elnöke.[4] 2017 tavaszán elhagyta az országot és politikai menedékjogot kért az Egyesült Államokban.[5]
  • 2013-tól az egyesület elnöke: Grigorij Petrovics Ledkov (nyenyec, képviselő a Állami Dumában).
Első elnökhelyettese: Nyina Glebovna Vejszalova

TevékenységeSzerkesztés

Az egyesület képviselője folyamatos kapcsolatot tart fenn a föderációs kormány illetékeseivel, a föderációs parlament megfelelő bizottságaival. Állandó tagja a nyolc északi ország képviselőiből alakult Arktisz Tanácsnak.[6] Tanácskozási joggal részt vesz az ENSz Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) munkájában

Az egyesület hivatalos kiadványa: Az őslakos népek világa – Élő Arktisz (Мир коренных народов – Живая Арктика).1999 óta jelenik meg évente kétszer, ezer példányban.[7]

Programok, rendezvényekSzerkesztés

  • 2005 óta évente ismétlődő rendezvénysorozata az „Észak kincsei. Oroszországi mesterek és művészek” elnevezésű kiállítás és vásár Moszkvában.[8]
  • Ünnepi rendezvény és fórum 2020 tavaszán Moszkvában az egyesület fennállásának 30. évfordulója alkalmából.[9]
  • 2017-ben hirdette meg első alkalommal „Észak hangja” (Голос Севера) elnevezésű irodalmi pályázatát és tartotta meg díjátadóját Szentpéterváron. A benevezett alkotásokat az illető népcsoport nyelvén kellett elkészíteni, mellékelve az orosz nyelvű fordítást is.[10][11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Об утверждении перечня коренных малочисленных народов Севера, Сибири и Дальнего Востока Российской Федерации (Oroszország Kormánya 2006. április 17-i 536-р. sz. rendelete, a 2011. december 26-i változtatásokkal. Hozzáférés: 2020-01-31)
  2. [1] (Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának honlapja, hozzáférés: 2020-01-30)
  3. Сергею Харючи – 60 лет! (Shor-people.ru, 2010-11-28. Hozzáférés: 2020-01-30)
  4. Павлу Васильевичу Суляндзига 50 лет”, 2012. február 20.. [2012. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  5. Защитник коренных народов Севера попросил политического убежища в США (Novayagazeta.ru, 2017-03-03. Hozzáférés: 2020-01-30)
  6. Permanent Participant Article Series: RAIPON (Arctic-council.org, 2016-01-05. Hozzáférés: 2020-01-30)
  7. Журналы Archiválva 2020. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Raipon.info, hozzáférés: 2020-01-30)
  8. «Сокровища Севера. Мастера и художники России» (Aborigenexpo.ru, 2020, hozzáférés: 2020-01-30)
  9. Празднование 30-летия Ассоциации Archiválva 2020. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Raipon.info, hozzáférés: 2020-01-30)
  10. Литературного конкурса «Голос Севера». Archiválva 2020. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Raipon.info, hozzáférés: 2020-01-30)
  11. «Голос Севера» – услышали! Archiválva 2020. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Raipon.info, 2020-01-13)

ForrásokSzerkesztés