Bábi Tibor

(1925–1978) szlovákiai magyar költő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 20.

Bábi Tibor, született Poczkody Tibor (Báb, 1925. október 30.Pozsony, 1978. június 23.) felvidéki magyar költő, újságíró, műfordító. Testvére volt Alexander Imrich Pockody szlovák költő, író.

Bábi Tibor
Született1925. október 30.[1]
Báb
Elhunyt1978. június 23. (52 évesen)[1]
Pozsony
Állampolgárságacsehszlovák
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

A gimnáziumot Érsekújváron és Budapesten végezte. 1947-ben a Budapesti Egyetem jogi karán kezdett tanulni, tanulmányait megszakította, majd munkásként dolgozott.[2] 1948-ban visszatért Csehszlovákiába. 1949 őszétől a prágai politikai és közgazdasági főiskolán tanult, majd 1951-ben Pozsonyban tanult pedagógiát, de végül ezt sem fejezte be. Újságírónak állt, rövid ideig szerkesztette a Szabad Földművest (1951), majd a Fáklyát (1952–53), később Szepsiben színházi dramaturg volt, és könyvesboltot vezetett.[3] Az 1950-es évek elején az Új Szóban jelentek meg első versei, amivel rögtön feltűnést keltett.[3] 1957-től a Hét, 1960-tól az Irodalmi Szemle szerkesztője volt. Végül 1969-től haláláig az Új Szónál dolgozott. A Szlovákiai írószövetség magyar tagozatának elnökévé választották.[4] Cseh és szlovák költőket fordított. Az ő verseit is átültették cseh és orosz nyelvre is.[4]

  • Ez a te néped (versek) Pozsony, 1954
  • Hazám, hazám (versek) Pozsony, 1955
  • L. Smrćok: Sógorság-komaság (színmű, műford.) Pozsony, 1955
  • Vándormadár (versek) Pozsony, 1960
  • J. Solović: Nálunk az a szokás (színmű, műford.) Pozsony, 1961
  • J. Dietl: Kaplan báró (színmű, műford.) Pozsony, 1962
  • S. Kóstka Neumann: A föld dicsérete (versek, műford.) Pozsony, 1962
  • Tízezer év árnyékában (versek) Pozsony-Budapest) , 1964
  • J. Hora: Viharos tavasz (versek, műford.), Pozsony, 1964
  • A forrás éneke (versek) Pozsony-Budapest, 1965
  • K. Poláćek: Michelup úr motorkerékpárja (regény, műford.), Pozsony, 1965
  • F. Švantner: A havasok menyasszonya(elbeszélések, műford.), Pozsony, 1965
  • Könny a mikroszkóp alatt (versek) Pozsony-Budapest, 1966
  • J. Nesvadba: Hogyan halt meg Nemo kapitány (regény műford.) Pozsony, 1966
  • Se elevenen, se holtan (válogatott versek) Pozsony-Budapest, 1968
  • Európából Európába (úti jegyzetek, riportok) Pozsony, 1973
  • A hűség arca (elbeszélések) Pozsony-Budapest, 1974
  • Patak és forrás (elbeszélések, karcolatok) Pozsony-Budapest, 1976
  • Író, költő, művész dolga (tanulmány) Pozsony-Budapest, 1979
  • Keresek valakit (válogatott versek) Pozsony-Budapest, 1982[5]

Munkássága

szerkesztés

Az 1950-es években a magyar-szlovák békés együttélést hirdette, és tiltakozott a magyarság hátrányos megkülönböztetése ellen.[6] Riportjaiban a szegénység helyzetét mutatta be. Magát Fábry Zoltán szellemi utódjának tekintette.[7] A hatvanas években hangja megváltozott hosszú gondolati költeményeket írt. A forrás éneke és a Könny a mikroszkóp alatt pedig egyetlen versciklus. Az első az emberiség jövőjét, a második a költő szülőföldhöz való viszonyát mutatja be.[7]

  1. a b Tibor Bábi, https://beliana.sav.sk/heslo/babi-tibor
  2. Fazekas István: Kortárs magyar írók kislexikona, 1959-1988, 1990
  3. a b Fónod Zoltán: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995 Pozsony, 1997
  4. a b Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1900
  5. Kortárs Magyar Írók
  6. Péter László: Új magyar irodalmi lexikon A-Z, 1994
  7. a b A magyar irodalom története