Bábi Tibor

(1925–1978) szlovákiai magyar költő

Bábi Tibor, született Poczkody Tibor (Báb, 1925. október 30.Pozsony, 1978. június 23.) felvidéki magyar költő, újságíró, műfordító.

Bábi Tibor
Született 1925. október 30.[1]
Báb (település)
Elhunyt 1978. június 23. (52 évesen)[1]
Pozsony
Állampolgársága csehszlovák
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

A gimnáziumot Érsekújváron és Budapesten végezte. 1947-ben a Budapesti Egyetem jogi karán kezdett tanulni, tanulmányait megszakította, majd munkásként dolgozott.[2] 1948-ban visszatért Csehszlovákiába. 1949 őszétől a prágai politikai és közgazdasági főiskolán tanult, majd 1951-ben Pozsonyban tanult pedagógiát, de végül ezt sem fejezte be. Újságírónak állt, rövid ideig szerkesztette a Szabad Földművest (1951), majd a Fáklyát (1952–53), később Szepsiben színházi dramaturg volt, és könyvesboltot vezetett.[3] Az 1950-es évek elején az Új Szóban jelentek meg első versei, amivel rögtön feltűnést keltett.[3] 1957-től a Hét, 1960-tól az Irodalmi Szemle szerkesztője volt. Végül 1969-től haláláig az Új Szónál dolgozott. A Szlovákiai írószövetség magyar tagozatának elnökévé választották.[4] Cseh és szlovák költőket fordított. Az ő verseit is átültették cseh és orosz nyelvre is.[4]

MűveiSzerkesztés

  • Ez a te néped (versek) Pozsony, 1954
  • Hazám, hazám (versek) Pozsony, 1955
  • L. Smrćok: Sógorság-komaság (színmű, műford.) Pozsony, 1955
  • Vándormadár (versek) Pozsony, 1960
  • J. Solović: Nálunk az a szokás (színmű, műford.) Pozsony, 1961
  • J. Dietl: Kaplan báró (színmű, műford.) Pozsony, 1962
  • S. Kóstka Neumann: A föld dicsérete (versek, műford.) Pozsony, 1962
  • Tízezer év árnyékában (versek) Pozsony-Budapest) , 1964
  • J. Hora: Viharos tavasz (versek, műford.), Pozsony, 1964
  • A forrás éneke (versek) Pozsony-Budapest, 1965
  • K. Poláćek: Michelup úr motorkerékpárja (regény, műford.), Pozsony, 1965
  • F. Švantner: A havasok menyasszonya(elbeszélések, műford.), Pozsony, 1965
  • Könny a mikroszkóp alatt (versek) Pozsony-Budapest, 1966
  • J. Nesvadba: Hogyan halt meg Nemo kapitány (regény műford.) Pozsony, 1966
  • Se elevenen, se holtan (válogatott versek) Pozsony-Budapest, 1968
  • Európából Európába (úti jegyzetek, riportok) Pozsony, 1973
  • A hűség arca (elbeszélések) Pozsony-Budapest, 1974
  • Patak és forrás (elbeszélések, karcolatok) Pozsony-Budapest, 1976
  • Író, költő, művész dolga (tanulmány) Pozsony-Budapest, 1979
  • Keresek valakit (válogatott versek) Pozsony-Budapest, 1982[5]

DíjaiSzerkesztés

MunkásságaSzerkesztés

Az 1950-es években a magyar-szlovák békés együttélést hirdette, és tiltakozott a magyarság hátrányos megkülönböztetése ellen.[6] Riportjaiban a szegénység helyzetét mutatta be. Magát Fábry Zoltán szellemi utódjának tekintette.[7] A hatvanas években hangja megváltozott hosszú gondolati költeményeket írt. A forrás éneke és a Könny a mikroszkóp alatt pedig egyetlen versciklus. Az első az emberiség jövőjét, a második a költő szülőföldhöz való viszonyát mutatja be.[7]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Tibor Bábi, https://beliana.sav.sk/heslo/babi-tibor
  2. Fazekas István: Kortárs magyar írók kislexikona, 1959-1988, 1990
  3. a b Fónod Zoltán: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995 Pozsony, 1997
  4. a b Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1900
  5. Kortárs Magyar Írók
  6. Péter László: Új magyar irodalmi lexikon A-Z, 1994
  7. a b A magyar irodalom története