Bárdos Kornél Albert

katolikus pap, ciszterci szerzetes, egyházkarnagy

Bárdos Kornél Albert, OCist (Felsőmindszent, 1921. november 1. - Budapest, 1993. november 9.): katolikus pap, ciszterci szerzetes, egyházkarnagy, zenetörténész.

Bárdos Kornél Albert
Életrajzi adatok
Születési név Bárdos Kornél
Született 1921. november 1.
Felsőmindszent
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1993. november 9. (72 évesen)
Budapest
Iskolái
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1945. május 8.

Élete szerkesztés

Tanulmányait a pécsi Székesegyházi Énekiskolában, majd a pécsi ciszterci gimnáziumban folytatta.[1] 1940. augusztus 29-én Zircen lépett a ciszterci rendbe. A teológia elvégzése után 1945. május 8-án ugyanott Mindszenty József szentelte pappá. 1945-49-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-latin szakon végzett és doktorált. Közben 1946-50 között a Budapesti Zeneművészeti Főiskola egyházzenei, illetve középiskolai ének- és zenetanárképző szakát is elvégezte. Naszályi Emil, Rajeczky Benjamin, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Harmath Arthur, Werner Alajos tanítványa volt.

Pályája szerkesztés

1948-51 között zeneakadémiai lelkész. A rend feloszlatása után 1950-51-ben esztergomi egyházmegyés káplán a budapesti Szent Imre plébánián, majd elbocsátották az egyházmegyés szolgálatból. 1951-55 között Miskolcon, 1955-79 között Budapest XI. kerületében állami zeneiskolai szolfézs- és zeneirodalomtanár. 1950-61 között vezette a Villányi úti Szent Imre plébánia, 1956-79 között a zeneiskola diákkórusát. 1979-ben a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, 1982-től a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője.

1967-ben a zenetudományok kandidátusa, 1987-ben doktora. 1988-tól tudományos tanácsadó, megkapta a Zenei Alap nagydíját. 1989-től a ciszterci novíciátus zenetörténet és gregorián tanára, az ELTE Bölcsészettudományi Karán címzetes egyetemi tanár.

Munkássága szerkesztés

Fő kutatási területe a 16-18. század magyar zenetörténete, azon belül (1953-tól) a magyarországi protestánsok gregorián éneke, (1970-től) a városi (egyházi és világi) és főúri zene.

Cikkei a Studia Musicalogica, Zenetudományi Dolgozatok, Magyar Zene (stb.) című folyóiratokban jelentek meg.

Főbb művei szerkesztés

  • Volksmusikartige Variierungstechnik in den ungarischen Passionen. 15. bis 18. Jahrhundert. Budapest, 1975
  • Pécs zenéje a 18. században. Budapest, 1976
  • A tatai Esterházyak zenéje 1727-1846-ig. Budapest, 1978
  • Győr zenéje a 17-18. században. Budapest, 1980
  • Sopron zenéje a 16-18. században. Budapest, 1984
  • Eger zenéje 1687-1887. Budapest, 1987
  • Székesfehérvár zenéje 1688-1892. Budapest, 1993
  • Magyarország Zenetörténete II. kötet, Budapest, 1990 (Szerk. és társszerző) (A III. köt. előkészületben.)
  • Győr zenéje a 17-18. században; 2. jav. kiad.; Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, Bp., 2007

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 86. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források szerkesztés