Főmenü megnyitása

Béres János (furulyaművész)

furulyaművész

Béres János (Gagybátor, 1930. március 28. –) Kossuth-díjas furulyaművész, zenepedagógus, „A magyar kultúra lovagja”

Béres János
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével
Életrajzi adatok
Született 1930. március 28. (89 éves)
Gagybátor
Pályafutás
Hangszer furulya
Díjak
Tevékenység zenész, zenepedagógus

IfjúkoraSzerkesztés

Gyermekéveit olyan közösségben töltötte, ahol máig élő hagyomány a népművészet. Közvetlenül szüleitől tanulta a népdalokat, népmeséket, néptáncot és a kézművességet, így a család és a környezete egy egész életre szóló ihletést adott számára. Már gyermekkorában megtanult játszani a saját készítette hangszerén, a furulyán, amellyel 1948-ban megnyerte a négyfordulós „Centenáriumi Országos zenei versenyt”, 1953-ban pedig a „Bukaresti Világ Ifjúsági Találkozó” népzenei versenyén nyert első díjat.

Művészi munkásságaSzerkesztés

1951-ben lett hivatásos művész, előbb mint táncos, majd furulyával szólista a Magyar Állami Népi Együttesben, ezzel egy időben a Magyar Rádió és Televízió, valamint az Országos Filharmónia is foglalkoztatta.

1960-ban népi-kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Televízióban. A „Béres Kamarazenekar” volt kísérője a Magyar Televízió „Röpülj Páva” versenyének és az Országos Filharmónia hangverseny sorozatainak. Mind a hazai mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.

Megközelítőleg 5-6000 alkalommal lépett színpadra furulyával elsősorban itthon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. A felsorolt országok mindegyikében volt rádió és televízió felvétele is.

Zenetanári pályájaSzerkesztés

A zenetanári pálya választásához döntő indítékot adott Kodály Zoltánnal való találkozása 1951-ben, akivel mindvégig szoros kapcsolatot tartott. 1952-től tanár, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást. Elkészítette a hangszereket (Béres furulya), tanterveket. A furulya oktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a három kötetes Furulyaiskolája 1965 óta több százezer példányban megjelent, valamint más nyelvekre is lefordították.

1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Közművelődési tevékenységeSzerkesztés

A Magyar Rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, 9 országos népzenei fesztivál szervezője. A „Nyílik a rózsa” és a „Röpülj Páva” televíziós műsorok munkatársa, a kísérő zenekar vezetője. Riporterként 8 népzenei sorozatműsort, több mint 12000 perc műsoridőt készített. A Rádió Archívuma őrzi a népdalokat és az adatközlőkkel készített riportok tömegét. Hangfelvételeiből 4 CD „A magyar népzene gyöngyszemei” sorozatban, riportjaiból illetve ezek zenei anyagából közel 30 CD készült. 75 éves korában az Magyar Rádió Archívumában fejezte be népzenekutatói munkáját. Innen ment nyugdíjba. A Magyar Rádió és Televízió Elnöksége 8 alkalommal „Nívó díj”-jal jutalmazta, 1971-ben „Folklór nagydíj”-at, 2000-ben „Ezüst toll” kitüntetést kapott. Béres János 60 éves művészi és pedagógiai munkássága döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban a népművészet minden ága újra virágzásnak induljon. Iskolaalapítói és igazgatói munkásságáért 2006-ban a "Magyar Művészetoktatásért" díjat kapta. Életműve elismeréséül 2001-ben a Magyar Köztársaság Elnöke az alábbi indoklással méltatta munkásságát:

"A tiszta, autentikus magyar népzene műveléséért,

a népi hangszerek hangversenypódiumra emeléséért,
valamint a magyar népzene oktatásának új alapokra helyezéséért,
a népművészetet népszerűsítő félévszázados munkásságáért

a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom."

ForrásokSzerkesztés