Főmenü megnyitása

Böszörményi László (Kopócsapáti, 1823. május 15.Pest, 1869. március 24.) országgyűlési képviselő.

ÉleteSzerkesztés

 
Böszörményi László sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1/a-25.

Középiskoláit Sárospatakon végezte, ahol jogot kezdett hallgatni, majd a pesti tudományegyetem jogi karán szerezte meg ügyvédi oklevelét. Nagykállóban telepedett le, s ügyvédként praktizált. 1848-ban a 48-as zászlóaljhoz állt be honvédként. Részt vett Buda ostromában és jelen volt a júniusi-júliusi Komárom körüli csatákban is. Itt kapitulált, mint honvéd százados. A Komárom védőinek biztosított szabad elmenetelnek köszönhetően visszatelepedett Nagykállóba, s folytatta az ügyvédkedést.

1861-ben Szabolcs vármegye megválasztotta főjegyzőjének, a nagykállói kerület pedig 1861-ben és 1865-ben is országgyűlési képviselőjének. Ez időtől fogva haláláig a Határozati Párt, majd a Balközép Párt balszárnyának, a Szélsőbalnak, illetve az abból alakult 1848-as Pártnak egyik vezéreként működött az országgyűlésen és a hírlapi pályán. 1867. április 1-jén alapította a Magyar Ujságot, melyet megromlott egészsége dacára 1868. június 20-áig szerkesztett; majdnem naponta írva bele cikkeket. Kossuth Lajos levelének közléséért sajtóperbe fogták, az esküdtszék egy évi fogságra itélte. A tüdőbaj mellett jelentkező szívbetegsége felborította keringését és „vízkór” (ödéma) lépett fel nála, amibe a börtönben belehalt. Beszédeit az országgyűlési naplók, a politikai napilapok és különösen saját lapja a Magyar Ujság közölte.

MunkáiSzerkesztés

  1. Beszéde. Debreczen, 1861. (Révész Imre beszédével együtt)
  2. Beszéde. Pest, 1861. (Pap Jánoséval)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.