Főmenü megnyitása

A bűnpártolás a bűnkapcsolati bűncselekmények egyike. Bűnpártolás alapbűncselekmény nélkül nem létezhet. A bűnkapcsolatok konkrét formáit a Btk. Különös Része sui generis bűncselekményként rendeli büntetni.

A bűnpártolás lényege az, hogy aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt annak a hatóság üldözése elől való meneküléséhez, meghiúsítani törekszik a büntetőeljárás sikerét, továbbá közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában – bűncselekményt (vétséget) követ el.[1]

A bűnpártolói tevékenység kifejtésére csak az alapbűncselekmény abbahagyása után kerülhet sor. Az elkövetési magatartásokat a bűnpártoló úgy tanúsítja, hogy erre irányuló megegyezés, az alapbűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt nem volt.

A szabályozás története MagyarországonSzerkesztés

Az 1843. évi büntetőjogi törvényjavaslat szerzői a bűnpártolást a részesség egyik sajátos alakzataként kívánták szabályozni, majd Mittermaier hatására sui generis deliktumként jelenítették meg. A Csemegi-kódex XXX. Fejezete a vagyon elleni bűncselekmények között - az orgazdaságra vonatkozó előírások megfogalmazását követően -megadta a bűnpártolás törvényi meghatározását is. Ugyanakkor a Csemegi-kódex már megkülönböztette a személyi (374. §) és a tárgyi (375. §) bűnpártolást, illetve külön szabályozta a hivatali bűnpártolást (478. §). Ezt a rendszert a szakirodalom duális szabályozásnak nevezi.

Ezt a rendszert a Btá. majd az 1961. évi V. törvény is fenntartotta.

Jelentős változást hozott az 1978. évi IV. törvénnyel megállapított korábbi Btk., ugyanis megszüntette a duális szabályozást: a hivatali bűnpártolást a Btk. a bűnpártolás minősített esetévé tette [244. (3) bek. b) pont]. A korábbi Btk.-t kiegészítette az 1994. évi IX. törvény a pénzmosás törvényi tényállásával (303. §).[2]

A hatályos szabályozásSzerkesztés

A bűnpártolás törvényi tényállását a 2012. évi C. törvény (Btk.) 282. §-a határozza meg.

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,

  • a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
  • b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy
  • c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3]

A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el.[4]

A büntetés 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást

  • a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása [263. § (1) bekezdés],
  • b) emberöléssel [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)-(4) bekezdés], emberkereskedelemmel [192. § (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)-(2) bekezdés], terrorizmus finanszírozásával [318. § (1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)-(2) bekezdés],
  • c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy
  • d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.[5]

A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.[6]

Minősített esetekSzerkesztés

A bűnpártolás minősített eseteként felsorolt bűncselekményeket a törvény három pontba rendezi. Az első pontba kerülnek azok a súlyosabb bűncselekmények, amelyek esetében elegendő a Btk. Különös Részének egyes fejezeteire utalni, míg a második pontban az egyes fejezetekben meghatározott súlyosabb bűncselekmények, a harmadik pontban minden olyan bűncselekmény meghatározásra került, amelyek a felsoroltakon kívül életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetőek.

Az elkövetési magatartásokSzerkesztés

A hatóság üldözése előli meneküléshez való segítségnyújtásSzerkesztés

A személyi bűnpártolásSzerkesztés

A személyi bűnpártolás elkövetője az által valósítja meg a szóban forgó bűncselekményt, hogy az alapbűncselekmény tettesének, részesének segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatóság üldözése ellen meneküljön, a felelősségre vonást elkerülje, valamint a büntetőeljárás meghiúsítására törekvés körbe tartozik, minden olyan magatartás, amelyik objektíve alkalmas az eljárás sikerének a meghiúsítására, a tényállás felderítésének a megakadályozására. A tényállás megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető magatartása eredménnyel járjon.

A tárgyi bűnpártolásSzerkesztés

A tárgyi bűnpártolás lényege, a bűncselekmény elkövetéséből származó előny biztosítása céljából történő közreműködés. Előnyön olyan változást, helyzetet kell érteni, amely az alapcselekmény elkövetésének következményeként jön létre, és az elkövető számára kedvezőbb, mint a cselekmény elkövetése előtt volt.

A tettesSzerkesztés

A bűnpártolás alanya tettesként bárki lehet, kivéve az alapbűncselekmény tettesét, vagy részesét.

SzándékosságSzerkesztés

A bűnpártolás csak szándékosan követhető el, az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltaknál az eshetőleges szándék is elegendő.

Bírósági joggyakorlatSzerkesztés

  • Legfelsőbb Bíróság 2211/2010. számú büntető elvi határozata
  • "A bűncselekmény elkövetőjével való puszta kapcsolattartás, amennyiben az nem jár együtt az elkövető tartózkodási helyének, kapcsolatrendszerének leplezésével, bűnpártolást nem valósít meg ". (1978. évi IV. tv. 244. § (1) bek. b) pont)[7]
  • Kúria 10/2014. számú büntető elvi határozata
  • I. A bűnpártolással halmazatban lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette nem állapítható meg, ha a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására törekedve a bűnpártoló az alapbűncselekmény eszközéül szolgáló lőfegyvert és lőszert a tartós birtoklás szándéka nélkül veszi magához, és amint azt teheti, a birtoklásával felhagy.
  • II. Ha azonban a lőfegyver és lőszer bűnpártolást megvalósító megszerzését annak tartós birtoklása követi – függetlenül attól, hogy az erre vonatkozó szándék a megszerzéskor már fennállt vagy azután ébredt – a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés – a tartás elkövetési magatartással – a bűnpártolással valóságos anyagi halmazatként valósul meg [1978. évi IV. tv. 244. § (1) bek. b) pont, 263/A. § (1) bek. a) pont].[8]

ForrásokSzerkesztés

  • buntetojog.info[halott link]
  • Büntetőjog I.; Általános rész; A 2012. évi C. törvény alapján. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály (2014), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bíró Endre: Jogi szótár 71 – 72. old.
  2. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch09s04.html
  3. 2012. évi C. törvény 282. § (1) bek.
  4. 2012. évi C. törvény 282. § (2) bek.
  5. 2012. évi C. törvény 282. § (3) bek.
  6. 2012. évi C. törvény 282. § (14 bek.
  7. http://www.lb.hu/hu/elvhat/22112010-szamu-bunteto-elvi-hatarozat
  8. http://kuria-birosag.hu/hu/elvhat/102014-szamu-bunteto-elvi-hatarozat

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Belovics Ervin: A bűnpártolás elkövetési magatartásai. In: Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére. Pécs, 2011.
  • Belovics Ervin: A bűnpártolás járulékosságának dogmatikai problémái. Magyar Jog 2012/2.