Főmenü megnyitása

A bűnpártolás a bűnkapcsolati bűncselekmények egyike. Bűnpártolás alapbűncselekmény nélkül nem létezhet. A bűnkapcsolatok konkrét formáit a Btk. Különös Része sui generis bűncselekményként rendeli büntetni.

A bűnpártolás lényege az, hogy aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt annak a hatóság üldözése elől való meneküléséhez, meghiúsítani törekszik a büntetőeljárás sikerét, továbbá közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában – bűncselekményt (vétséget) követ el.[1]

A bűnpártolói tevékenység kifejtésére csak az alapbűncselekmény abbahagyása után kerülhet sor. Az elkövetési magatartásokat a bűnpártoló úgy tanúsítja, hogy erre irányuló megegyezés, az alapbűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt nem volt.

Tartalomjegyzék

A szabályozás története MagyarországonSzerkesztés

Az 1843. évi büntetőjogi törvényjavaslat szerzői a bűnpártolást a részesség egyik sajátos alakzataként kívánták szabályozni, majd Mittermaier hatására sui generis deliktumként jelenítették meg. A Csemegi-kódex XXX. Fejezete a vagyon elleni bűncselekmények között - az orgazdaságra vonatkozó előírások megfogalmazását követően -megadta a bűnpártolás törvényi meghatározását is. Ugyanakkor a Csemegi-kódex már megkülönböztette a személyi (374. §) és a tárgyi (375. §) bűnpártolást, illetve külön szabályozta a hivatali bűnpártolást (478. §). Ezt a rendszert a szakirodalom duális szabályozásnak nevezi.

Ezt a rendszert a Btá. majd az 1961. évi V. törvény is fenntartotta.

Jelentős változást hozott az 1978. évi IV. törvénnyel megállapított korábbi Btk., ugyanis megszüntette a duális szabályozást: a hivatali bűnpártolást a Btk. a bűnpártolás minősített esetévé tette [244. (3) bek. b) pont]. A korábbi Btk.-t kiegészítette az 1994. évi IX. törvény a pénzmosás törvényi tényállásával (303. §).[2]

A hatályos szabályozásSzerkesztés

A bűnpártolás törvényi tényállását a 2012. évi C. törvény (Btk.) 282. §-a határozza meg.

„Btk. 282. § Bűnpártolás 282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el. (3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása [263. § (1) bekezdés], b) emberöléssel [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)-(4) bekezdés], emberkereskedelemmel [192. § (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)-(2) bekezdés], terrorizmus finanszírozásával [318. § (1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)-(2) bekezdés], c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.”

Minősített esetekSzerkesztés

A bűnpártolás minősített eseteként felsorolt bűncselekményeket a törvény három pontba rendezi. Az első pontba kerülnek azok a súlyosabb bűncselekmények, amelyek esetében elegendő a Btk. Különös Részének egyes fejezeteire utalni, míg a második pontban az egyes fejezetekben meghatározott súlyosabb bűncselekmények, a harmadik pontban minden olyan bűncselekmény meghatározásra került, amelyek a felsoroltakon kívül életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetőek.

Az elkövetési magatartásokSzerkesztés

A hatóság üldözése előli meneküléshez való segítségnyújtásSzerkesztés

A személyi bűnpártolásSzerkesztés

A személyi bűnpártolás elkövetője az által valósítja meg a szóban forgó bűncselekményt, hogy az alapbűncselekmény tettesének, részesének segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatóság üldözése ellen meneküljön, a felelősségre vonást elkerülje, valamint a büntetőeljárás meghiúsítására törekvés körbe tartozik, minden olyan magatartás, amelyik objektíve alkalmas az eljárás sikerének a meghiúsítására, a tényállás felderítésének a megakadályozására. A tényállás megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető magatartása eredménnyel járjon.

A tárgyi bűnpártolásSzerkesztés

A tárgyi bűnpártolás lényege, a bűncselekmény elkövetéséből származó előny biztosítása céljából történő közreműködés. Előnyön olyan változást, helyzetet kell érteni, amely az alapcselekmény elkövetésének következményeként jön létre, és az elkövető számára kedvezőbb, mint a cselekmény elkövetése előtt volt.

A tettesSzerkesztés

A bűnpártolás alanya tettesként bárki lehet, kivéve az alapbűncselekmény tettesét, vagy részesét.

SzándékosságSzerkesztés

A bűnpártolás csak szándékosan követhető el, az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltaknál az eshetőleges szándék is elegendő.

Bírósági joggyakorlatSzerkesztés

  • Legfelsőbb Bíróság 2211/2010. számú büntető elvi határozata
  • "A bűncselekmény elkövetőjével való puszta kapcsolattartás, amennyiben az nem jár együtt az elkövető tartózkodási helyének, kapcsolatrendszerének leplezésével, bűnpártolást nem valósít meg ". (1978. évi IV. tv. 244. § (1) bek. b) pont)[3]
  • Kúria 10/2014. számú büntető elvi határozata
  • I. A bűnpártolással halmazatban lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette nem állapítható meg, ha a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására törekedve a bűnpártoló az alapbűncselekmény eszközéül szolgáló lőfegyvert és lőszert a tartós birtoklás szándéka nélkül veszi magához, és amint azt teheti, a birtoklásával felhagy.
  • II. Ha azonban a lőfegyver és lőszer bűnpártolást megvalósító megszerzését annak tartós birtoklása követi – függetlenül attól, hogy az erre vonatkozó szándék a megszerzéskor már fennállt vagy azután ébredt – a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés – a tartás elkövetési magatartással – a bűnpártolással valóságos anyagi halmazatként valósul meg [1978. évi IV. tv. 244. § (1) bek. b) pont, 263/A. § (1) bek. a) pont].[4]

ForrásokSzerkesztés

  • buntetojog.info
  • Büntetőjog I.; Általános rész; A 2012. évi C. törvény alapján. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály (2014), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Belovics Ervin: A bűnpártolás elkövetési magatartásai. In: Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére. Pécs, 2011.
  • Belovics Ervin: A bűnpártolás járulékosságának dogmatikai problémái. Magyar Jog 2012/2.