Balázs András (szociológus)
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Balázs András (Budapest, 1985–)[forrás?] jogász, szociológus, egyetemi oktató.
| Balázs András | |
| Született | 1985 Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász, szociológus, egyetemi adjunktus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Könyvei (szociográfia és szépirodalom) a Balassi Kiadó gondozásában jelentek meg.
Tanulmányai szerkesztés
Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában folytatta.[forrás?] Eredetileg jogot végzett (PPKE-JÁK), majd szociológiából szerzett tudományos fokozatot (DE HTDI SZTDP).[1]
Szakmai pályafutása szerkesztés
Évekig dolgozott hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó civil szervezeteknél. Egy évig tagintézmény-vezetőként egy többségében romák lakta községben szervezett második esély iskolát. Érdeklődése később az intézményszervezés és a gyakorlati szociális munka felől a tudományos kutatás felé fordult. 2018 és 2021 között az MTA Szociológiai Intézetének kutatója. 2021-től főállású egyetemi oktató. Kutatási területei a városi szegénység, a lakóhelyi szegregáció, a szegénység és az etnicitás kapcsolata, a kisebbségek médiareprezentációja, valamint az informális műtárgypiacok. Szociológiát, művészetszociológiát, városszociológiát oktat.[2]
Publikációi szerkesztés
Folyóiratcikkei, tanulmányai mellett két könyvet publikált:
- Nyomorba zárva (kisregény, Balassi Kiadó, 2024)
- Család és szomszédság a Magdolna negyedben (szociográfia, Balassi Kiadó, 2021)
Szépirodalmi munkássága szerkesztés
„Nyomorba zárva című kisregénye egy vidéki cigánytelepről Józsefváros gettóvilágába kerülő fiatal lány útját követi végig, akit saját közegének reménytelensége és a többségi társadalom érzéketlensége roppant össze. A sötéten pesszimista korrajz kaleidoszkópszerűen mutatja be a fővárosban élő sokféle kisebbség világát, az eltérő társadalmi rétegek nagyon is hasonló önpusztítását, a kirekesztettek által elszenvedett megaláztatások változatos formáit. A regény valós élettörténetek igazi drámáin alapul.”[3]
Érdekességek a könyvvel kapcsolatban:
- Korábbi szociográfiájához (Család és szomszédság a Magdolna negyedben) készült közel ötven interjúja és számos esettanulmánya inspirálta kisregényét.
- A regény főszereplőjét a korábbi kutatásai alatt megismert roma női sorsok inspirálták.
- A regényben felbukkanó szexuális ragadozó alakját két máig a magyar művészeti oktatásban tevékenykedő művésztanár személye inspirálta.