Balkáni babérmeggy

növényfaj

A balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy (Prunus laurocerasus) a Prunus nemzetség cseresznye (P. subg. Cerasus) alnemzetségébe és ezen belül is a babérmeggy (P. sect. Laurocerasus) fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig Kis-Ázsia és a Kaukázus. Déli típusai nagy termetűek és nagy levelűek, míg északi áreahatár felé (a Balkánon) termete és levele egyre kisebb lesz, és a növény az erdők árnyékába húzódik.[1]

Infobox info icon.svg
Balkáni babérmeggy
Karayemiş-8.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Cseresznye (P. subg. Cerasus)
Fajcsoport: Babérmeggy (Prunus sect. Laurocerasus)
Faj: P. laurocerasus
Tudományos név
Prunus laurocerasus
L.
Szinonimák
  • Cerasus laurocerasus (L.) Dum.Cours.
  • Cerasus laurocerasus (L.) Loisel.
  • Laurocerasus officinalis M.Roem.
  • Laurocerasus otinii vagy ottinii CarriŠre
  • Laurocerasus vulgaris CarriŠre
  • Padus laurocerasus (L.) Mill.
  • Prunus grandifolia Salisb.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Balkáni babérmeggy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni babérmeggy témájú médiaállományokat és Balkáni babérmeggy témájú kategóriát.

TulajdonságaiSzerkesztés

Örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a babéréhoz (Lauris nobilis) hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal.

A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen mérgező.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak.

FelhasználásaSzerkesztés

Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról.

Több magyar, pl. Józsa Miklós által szelektált fajtája télálló. Néhány ezek közül:

  • 'Ani' — alacsonyabb sövényként alkalmazható
  • 'Gabi' — szoliternek, edényes növénynek alkalmas, fagytűrő
  • 'Hagar' — sövénynek, fal és kerítés takarására használható.

Régebbi ismertebb fajták:

  • 'Otto Luyken' — 1-1,5 m magas, széles, lassú növekedésű, sokat virágzó, Németországból való kiválóan télálló cserje. Szoliternek, nyírott sövénynek ajánlható.
  • 'Zabeliana' (syn. P. l. f. zabeliana) — 1-1,5 m magas szétterülő cserje. Talajtakarónak telepíthető, kiválóan télálló fajta.
  • 'Mount Vernon' — 30–40 cm magas, elterülő habitusú, lassú növekedésű fajta. Sziklakertbe, temetőbe talajtakarónak alkalmas.
  • 'Magnoliifolia' — Angliából való fajta. Magyarországon edényes növénynek való, fagymentes helyen kell teleltetni. A legnagyobb levelű, a leggyorsabb növekedésű és legnagyobbra növő (3-5 méter) fajta, de egyben a legigényesebb és legfagyérzékenyebb.
  • 'Zabeliana' — 1-1,5 méter magas, szétterülő növésű. Jó fagytűrő. Levelei hosszúak, keskenyek. Csaknem vízszintes ágú cserje.
  • 'Baumgartner' — 2,5 méter magas, széles bokor, levelei szélesek, viszonylag nagyok, és jó télállóak, porcelánszerűen fénylők és merevek.[1]

SzaporításaSzerkesztés

A Laurocerasus alnemzettség szaporítása nyár végén vagy ősszel félfás dugványozással, vagy ha magot hoz, magvetéssel történhet.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés