Barbula (moha)

növénynemzetség
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 21.

A Barbula nemzetség a lombosmohák  Pottiaceae családjába tartozik.  Az idetartozó fajok elsősorban sziklákon és talajon élnek. A jelenlegi ismeretek alapján ez a nemzetség polifiletikus.

Barbula
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Lombosmohák (Bryophyta)
Osztály: Bryopsida
Alosztály: Dicranidae
Rend: Pottiales
Család: Pottiaceae
Nemzetség: Barbula
Tudományos név
Barbula
Hedw.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barbula témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barbula témájú médiaállományokat és Barbula témájú kategóriát.

Jellemzés

szerkesztés

A nemzetség tagjai általában kis termetű –0,5-3 cm magas –, acrocarp mohák. A száruk felálló, párnát vagy gyepet alkotnak az aljzaton.

A levelek leginkább lándzsa alakúak, egyes fajok esetében nyelv alakúak. Szárazon egyenesek vagy csak enyhén csavarodottak. A levélér erőteljes és a csúcsig ér mindig, de sosem végződik átlátszó, hosszú szőrszálban. A levélsejtek a levél alsó részén hosszúkásak, a felső részen négyzet alakúak és zöld színűek.

A spóratok hosszúkás, sárgás vagy vöröses. A toknyél (seta) egyenes. A perisztómiumok hosszúkás, fonalszerűek és csavarodottak. A tokfedő (calyptra) sapka alakú. Számos faj vegetatívan is szaporodik a gyökereken található sarjtestekkel (rhizoid gemmákkal).

Elterjedés

szerkesztés

A nemzetség kozmopolita, az egész világon elterjedt.

A legtöbb faj talajon, sziklákon él, elsősorban a meszes aljzatot kedvelik (mészkő, dolomit, meszes talajok).

Rendszertan, fajok

szerkesztés

A Pottiaceae családban nem szokatlan, hogy egy nemzetség behatárolása problémás. A Barbula nemzetségbe besorolt fajok mennyisége is változó, de világ viszonylatban körülbelül 200-300 faj tartozik a nemzetségbe. A besorolás a perisztómium, a levélér és molekuláris adatok alapján történik. Hasonló nemzetségek: Didymodon, Pseudocrossidium, melyeknek fajai korábban a Barbula nemzetségbe tartoztak.

Jelenleg[mikor?] Magyarországon két fajuk ismert:

  • Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey: Moosflora. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart 1983, ISBN 3-8001-2463-7
  • Wolfgang Frey, Jan-Peter Frahm, Eberhard Fischer, Wolfram Lobin: Kleine Kryptogamenflora Band IV: Die Moos- und Farnpflanzen Europas. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, Jena, New York 1995, ISBN 3-437-30756-8

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Barbula_(Moos) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.