Barnapikkelyes kacskagomba

	A barnapikkelyes kacskagomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Tox_Inedible_icon.svg/36px-Tox_Inedible_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Barnapikkelyes kacskagomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák (Agaricales);
Család:	Crepidotaceae;
Nemzetség:	Crepidotus;
Tudományos név
	Crepidotus calolepis; (Fr.) P.Karst. 1879
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barnapikkelyes kacskagomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barnapikkelyes kacskagomba témájú médiaállományokat és Barnapikkelyes kacskagomba témájú kategóriát.

A barnapikkelyes kacskagomba (Crepidotus calolepis) a kacskagombafélék családjába tartozó, Európában elterjedt, lombos fák törzsén, ágain élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A barnapikkelyes kacskagomba kalapjának átmérője 1,5-6 cm, többnyire domború kagyló vagy vese alakú, ritkán hagyományos ernyő alak is előfordulhat. Széle kissé begöngyölt. Kalapbőre kocsonyás, ruganyos; széthúzva áttetsző. Színe kezdetben halvány fehéres vagy krémszínű, felszínén számtalan apró, barnás pikkelykével; idővel okkerbarnává válik. Húsa fehér, vizenyős és törékeny. Kiszáradva szívós. Íze és szaga nem jellegzetes.

Puha, kocsonyás lemezei sűrűn állnak. Színük kezdetben halvány piszkosbarna, a spórák érésével rozsdabarnává válik. Spórapora dohánybarna. Spórái ellipszis alakúak, felszínük sima, faluk vastag, méretük 7-10 x 5-6,5 μm.

Tönkje nem látható, a lemezek közvetlenül a felszíntől ágaznak szét.