Belvárosi Mozi (Szeged)
A Belvárosi Mozi Szeged egyik filmszínháza. Az alapítása óta nagyobb kihagyás nélkül azonos épületben működő intézményt még az első világháborút követő években hozták létre, így ez a város legrégebbi mozija.
| Belvárosi mozi | |
 | |
| 2020-ban | |
| Település | Szeged |
| Cím | 6721 Vaszy Viktor tér 3. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1920 |
| Megnyitás | 1920 |
| Védettség | helyi védelem alatt |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | mozi |
| Elhelyezkedése | |
 Belvárosi mozi
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 12″, k. h. 20° 09′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 12″, k. h. 20° 09′ 04″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárosi mozi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Történet szerkesztés
Az épület helyén 1919-ig a szegedi vár helyén kialakított utolsó beépítetlen telkek egyike volt. Itt működött az egyik belvárosi kávéház kerthelyisége, ahol 1906 óta már nyilvános mozgóképvetítéseket is tartottak. A háború fellendítette a városban a mozik forgalmát: a harci eseményekre és hírekre kíváncsi városiak a mozik filmhíradóiból tájékozódtak az eseményekről. A város és egyben a vidéki Magyarország legnagyobb mozijának felépítésére többnyire keresztény tőkések és kisbefektetők részvételével 1919 januárjában megalakult a Belvárosi Mozi Rt. (A város többi filmszínháza zsidó vállalkozók tulajdonában állt.) A vállalkozásnak összesen 126 alapító tagja volt.[1][2] Az intézmény épületének eredeti terveit a budapesti Szivessy Tibor készítette, a tervezett épületben a mozi mellett cukrászda és lakások is helyet kaptak volna. Az építkezés azonban a szegedi Sebestyén Endre tervei szerint indult meg. Sebestyén törölte a tervből a lakásokat és alaposan átalakította a belső elrendezést is: a vetítőtermet színházi előadásokra is alkalmassá tették, a Deák Ferenc utcai oldalon pedig (eredetileg itt lettek volna a lakások) egy teraszt alakítottak ki a dohányzó mozilátogatók számára. (Az eredeti tervező kártérítési pert kezdett jogai megsértése miatt.) Az új moziban 1920. szeptember 8-án vetítették le az első filmeket. Az épület nem csak filmszínházi, de kisebb színházi előadásom megtartására is alkalmas volt, az első előadásokat 1920 októberében tartották meg. A némafilmek korszakában jellemző volt, hogy a filmszínházak zenei aláfestéssel vetítették a filmeket, e célból a Belvárosi mozi saját 16 tagú zenekart tartott fenn. Az 1910-es évek moziipari konjunktúráját az 1920-as évek megtorpanása követte. Szegeden sorban szüntették meg működésüket a mozik, 1925-re a Belvárosi maradt az egyetlen minden nap nyitva lévő vetítőhely. Az első hangosfilmet 1930-ban mutatták be.[2] Az épületben a második világháború előtt komolyzenei koncerteket is tartottak, egy ilyen alkalmával lépett föl Bartók Béla is az épületben. A mozi virágkora az 1940-es évek elejére tehető, amikor országos ősbemutatók mellett a fő tulajdonos Lippai család által gyártatott filmeket is vetítettek. Az intézményt 1949-ben államosították.
Az 1980-as évek első felében a szomszédos Nemzeti Színház felújítása alatt a színház társulata a Belvárosi moziban tartotta az előadásait. A rendszerváltozás után a vidéki mozik nehéz helyzetbe kerültek. Szegeden a város szélén megnyílt bevásárlóközpont mozija jelentette verseny miatt több belvárosi vetítőhely is bezárt. A Belvárosi Mozit a városi önkormányzat összevonta az Ifjúsági Ház nevű programszervező intézményével.[3] A létesítményt ugyanakkor modernizálták is, új berendezéseket szereztek be, 2009-ben pedig az egyik termet 3D-s filmek vetítésére is alkalmassá tették.[4] A Belvárosi mozi épülete legutóbb 2011-ben került a városi közvélemény érdeklődésének fókuszába, amikor elavultsága és balesetveszélyes mivolta miatt az épület kezelését ellátó Ifjúsági Ház vezetése be kívánta zárni a létesítményt.[5][6][7]
Termei szerkesztés
Zsigmond Vilmos terem szerkesztés
Legnagyobb termük az egyetlen Szegeden született Oscar-díjasról, Zsigmond Vilmos (1930. június 16. – 2016. január 1.) operatőrről kapta a nevét. Haláláig erős szálak fűzték szülővárosához és a mozihoz. Büszke volt arra, hogy az a terem, ahol kisgyermekként élete első mozifilmjét látta, az ő nevét viseli.
Zsigmond Vilmos 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként. 1956 októberében több főiskolai társával kint forgatott Budapest utcáin, novemberben Kovács László operatőrrel – a táskájukban csaknem tízezer méter filmanyaggal – elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmekben és reklámfilmekben kapott feladatokat. Felfigyeltek a tehetségére, és rövidesen híres rendezőkkel és színészekkel forgatott. 1978-ban a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozások című filmjéért elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat.
Befogadóképesség: A földszinti nézőtéren 332 ülőhellyel és 2 kerekesszékes vendég számára biztosított hellyel várjuk nézőinket. Az erkély 180 fő befogadására képes. 2 db 2 fős VIP-páhollyal is rendelkezünk, melyek a vetítések során nem kerülnek értékesítésre.
Balázs Béla terem szerkesztés
Középső méretű termük névadója a szegedi születésű, világhírű filmesztéta és író, az egyetemes filmelmélet úttörője, Balázs Béla (1884. augusztus 4.- 1949. május 17.). A róla elnevezett díj a magyar filmes szakma egyik legfontosabb elismerése. Bartók Béla két korszakos zenedarabja (A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi) az ő szövegei alapján készült. Olyan rendezőknek írt forgatókönyveket, mint Georg Wilhelm Pabst, Leni Riefenstahl, Paul Czinner, Radványi Géza. Utóbbival közös filmje, az 1948-as Valahol Európában máig népszerű, újabb filmalkotásokra (pl. Török Ferenc: 1945) és feldolgozásokra inspirál.
Csőke József terem szerkesztés
Legkisebb, családias hangulatú termük névadója a szintén szegedi születésű, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, Csőke József (1927. június 27.- 2012. május 3.). Mintegy hétezer filmriportot és több mint négyszáz sport-, dokumentum-, ismeretterjesztő és oktatófilmet készített. A Magyar Filmhíradó rendezőjeként Csőke József az 1950-es évektől számos olimpiai játékot, magyar sportsikert, fizikai kísérletet, művész- és városportrét, művészeti eseményt (köztük a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásait) örökített meg. Különösen emlékezetes az 1953-as legendás 6:3-as angol-magyar focimeccset bemutató riportfilmje, Az évszázad mérkőzése, melyet százezrek láttak a magyar győzelem után. A több száz felvételt tartalmazó filmes hagyaték kezelője a Belvárosi Mozi.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 162-en alapították a Belvárosi mozit (magyar nyelven). Délmagyarország, 2009. szeptember 15. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
- ↑ a b Kovács Krisztina: 90. születésnapját ünnepli a Belvárosi mozi (magyar nyelven). Délmagyarország, 2010. szeptember 9. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
- ↑ Gonda Zsuzsa: Eggyé válik a Belvárosi mozi és az IH (magyar nyelven). Délmagyarország, 2006. december 8. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
- ↑ Gonda Zsuzsanna: Felavatták Szegeden a Belvárosi mozi 3D-s termét (magyar nyelven). Délmagyarország, 2009. január 9. [2009. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
- ↑ Szabó C. Szilárd: Mi lesz a Belvárosi mozival? (magyar nyelven). Délmagyarország, 2011. június 8. [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ Gonda Zsuzsanna: Bezárják a Belvárosi Mozit (magyar nyelven). Délmagyarország, 2011. június 20. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
- ↑ Gonda Zsuzsanna: Belvárosi Mozi: kész a karbantartás, használható az épület (magyar nyelven). Délmagyarország, 2012. július 1. [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
Források szerkesztés
- Belvárosi Mozi (magyar nyelven). Csongrád megyei örökségtár. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
- A Belvárosi mozi története (magyar nyelven). Belvárosi mozi. (Hozzáférés: 0201. július 9.)
További információk szerkesztés
- Fári Irén–Ibos Éva: Belvárosi Mozi 100; Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft., Szeged, 2021
