A Ben Vane a skóciai Arrochar-Alpok legalacsonyabb munrója, vagyis háromezer láb (914,4 m) feletti hegye. A közigazgatásilag Argyll és Bute megyéhez tartozó csúcs a Loch Lomondtól nyugatra helyezkedik el a Loch Lomond és Trossachs Nemzeti Park területén, egy 11 kilométeres körtúra keretében 4-6 óra alatt lehet megmászni a tó partján fekvő Inveruglasból indulva.

Ben Vane
(Beinn Mheadhain)
A Ben Vane keletről
A Ben Vane keletről

Magasság915,76[1] m
HelySkócia, Loch Lomond
HegységGrampian-hegység, Arrochar-Alpok
Relatív magasság424 m
Típusmunro
Legkönnyebb útvonalInveruglas - Inveruglas-folyó völgye - keleti gerinc
Elhelyezkedése
Ben Vane (Skócia)
Ben Vane
Ben Vane
Pozíció Skócia térképén
é. sz. 56° 14′ 60″, ny. h. 4° 46′ 55″56.249861°N 4.781939°WKoordináták: é. sz. 56° 14′ 60″, ny. h. 4° 46′ 55″56.249861°N 4.781939°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ben Vane témájú médiaállományokat.

Általános információk

szerkesztés

A hegy neve a gael mheadhoin középső, központi jelentésű szó angolos változata.[m 1] Már egy 16. század végi térképen is szerepel, ezen Bin Vian formában, amely a gael név fonetikus leírása.[2] Azért kaphatta ezt a nevet, mert a nála magasabb Ben Vorlich és Beinn Ime között fekszik, az Arrochar-Alpok középén. A terület az 1930-as években kapta elnevezését, amikor Glasgow környékéről a közeli hegyekben kerestek szórakozási lehetőséget, és a hegymászók hamarosan az Alpok sziklás csúcsaihoz kezdték hasonlítani az itteni csúcsokat, amiket már korábban is a lábuknál található település után Arrochar-hegyeknek neveztek.[3]

A Ben Vane nemcsak közöttük, hanem az összes háromezer láb feletti skót hegy között is a legalacsonyabb. A munrókkal foglalkozó Munro Society (Munro Társaság) a modern GPS-technológia bevezetése után méréseket kezdeményezett azon hegyeknél, amelyek közel vannak a kategória eléréséhez szükséges háromezer lábhoz, vagyis 914,4 méterhez. A Ben Vane esetében végzett felmérés megállapította, hogy 915,76 méterével több mint egy méterrel meghaladja a határt, így nem vették ki a kategóriából.[4]

A hegy a hozzá közel lévő többi csúcshoz képest alacsonyabb, így bizonyos irányokban a kilátás korlátozott. Északkeletre a Loch Sloy medencéje választja el a Ben Vorlichtól, délkeletre a távolban látni lehet a Ben Lomond csúcsát, délnyugatra pedig legmagasabb szomszédját, a Beinn Ime-et. Legközelebbi délkeleti szomszédja a 848 méteres A' Chrois csúcsa, amelytől az erdőkkel tarkított Grogain-völgy választja el. Északra sokkal jobb a kilátás, erre ugyanis a Ben Lui és Ben Oss csúcsai több mint 15 kilométerre vannak.

A Sloy Erőmű

szerkesztés
 
A Sloy Erőmű turbinákat tartalmazó épülete, a háttérben a négy csővel, amelyek a vizet szállítják a Loch Sloyból
 
A Loch Sloy látképe a Ben Vane tetejéről, a háttérben a Ben Vorlich csúcsa.

A hegytől északkeletre, a Ben Vorlich lába előtti medencében található a Loch Sloy víztározó, amely kétségkívül a legfeltűnőbb tájelem a hegy körzetében. A II. világháború utáni kezdeményezés részeként hidroelektromos erőműveket építettek az Egyesült Királyság területén, amelyek a tengerszint feletti magasságban adódó különbségeket kihasználva a lezúduló vízzel pörgetik meg a turbinákat, amelyek aztán elektromos energiát termelnek.[m 2]

Az 1945 és 1950 között épített konstrukció ma az ország legnagyobb, hagyományos jellegű hidroelektromos erőműve. A 357 méter széles és 56 méter magas Sloy-gát megépítésével és vízgyűjtő területének megnövelésével a Loch Sloyban található víz mennyiségét megsokszorozták, ahonnan három kilométer hosszú csöveken elvezetik a Loch Lomond partján található turbinákhoz. A víz négy, két méter átmérőjű csövön zuhan le a négy turbinához a Ben Vorlichon át vezető alagúton, 277 méteres eséssel és 152,5 megawattos névleges kapacitással.[5]

A túra leírása

szerkesztés
 
Piros: az Inveruglastól induló ösvény, sárga: a Beinn Ime irányába vezető nyugati ösvény.

A Ben Vane megközelítése hagyományos módon keletről, Inveruglas közeléből történik, ahol a Sloy Erőmű turbináit tároló épület is található. Az építkezés során megépített betonúton lehet feljutni a hegy lábáig az Inveruglas-folyó (Inveruglas Water) völgyében, ahonnan annak keleti gerincén kell felkapaszkodni. Erről az oldalról nem látni a csúcsot, mert a hegy teteje kisebb dombokból áll, és mindig csak az éppen aktuális buckát látni. A legutolsó domb után egy rövid sziklás részen kell felkapaszkodni a hegy tetejére, amely egy kisebb fennsíkra hasonlít két kőrakással a tetején. Az Arrochar-Alpok viszonylag könnyen megmászható csúcsai közül többet is lehet teljesíteni egy napon, ezért a Ben Vane megközelítése nyugatról is történhet, a Beinn Ime irányából.

Megjegyzések

szerkesztés
  1. A gael nyelvben az mh mássalhangzó kettősét sokszor v-nek ejtik, így lesz belőle [vian].
  2. A megoldás nem 100%-ban megújuló energiaforrás, mert amikor az energiahálózat nincs annyira leterhelve, a turbinákat az ellenkező irányban forgatva visszapumpálják a lezúdult vizet a víztározóba.
  1. http://www.hill-bagging.co.uk/mountaindetails.php?qu=S&rf=76
  2. Drummond, Peter: Scottish Hill Names. The origin and meaning of the names of Scotland's hills and mountains, Glasgow, Scottish Mountaineering Trust, 2010. 158. ISBN 978 0 907521 95 2
  3. Townsend, Chris: Scotland [World Mountain Ranges], Milnthorpe, Cumbria, Cicerone, 2010. 105. ISBN 978 1 85284 442 4 További információ erről az időszakról: Borthwick, Alastair: Always a little further: a classic tale of camping, hiking and climbing in Scotland in the thirties, London, Hodder & Stoughton, 1989. ISBN 9780906371084
  4. A mérés eredménye letölthető az alábbi honlapról: http://www.hill-bagging.co.uk/mountaindetails.php?qu=S&rf=76
  5. A Skóciában található hasonló erőművekről szóló tájékoztató: http://sse.com/media/87078/powerfromtheglens.pdf Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Ben Vane témájú médiaállományokat.

További információk

szerkesztés